Az új épületek esetében az energiahatékonyság, a környezettudatosság, a racionális fenntartási költségek és a magas fokú irányíthatóság egyaránt kulcsszerepet játszanak. Ezek a szempontok biztosítják, hogy az épület hosszú távon fenntartható és költséghatékony legyen, illetve megfeleljenek a helyi és nemzetközi szabályozásoknak. Az egyik legfontosabb tényező a környezettudatosság érdekében a hűtési és fűtési rendszerek tervezése és beépítése.
Az elmúlt években egyre több új építésű épületben alkalmazzák a hőszivattyúkat, terjedésükhöz az energiahatékonysági szabályozások szigorodása is nagy mértékben hozzájárul. Európában Svédország, Norvégia, Németország és Ausztria járnak az élen a hőszivattyúk alkalmazása terén.
De Magyarországon is ma már csak fenntartható irodaházak épülnek, sőt, korábban is nagy hangsúlyt fektettek a korszerű megoldásokra. Így a budapesti Green House irodaházban hőszivattyús rendszert, napelemeket és intelligens épületautomatizálási rendszert (BMS – Building Management System) alkalmaznak, nem véletlenül ez a komplexum lett Magyarország első LEED Platinum minősítésű épülete.
„A legkorszerűbb megoldásokat azok a hőszivattyús rendszerek jelentik, amelyek a fűtési és hűtési energiatermelést környezeti közegből (levegő, talaj, víz) kinyert megújuló energiára alapozzák. Nagy épületeknél a geotermikus hőszivattyúk a leginkább energiahatékony megoldások, amelyek a földben vagy a talajvízben tárolt hőt hasznosítják” – mondja Lukács László, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt. szakágvezetője.
Gyárépületek, termelőüzemek esetében szóba jöhet a gyártástechnológiából származó energia is, a hulladékhő megcsapolása, ami szintén jelentősen csökkentheti az energiafogyasztást. Ilyen megoldás született a fővárosi Bosch Campus II. esetében is, ahol a technológiából eredő hulladékhő hasznosításával lehet fűteni az épületet.
Hogyan érhetünk el sikereket?
A hőszivattyú, a kapcsolt energiaforrások, a BMS és az intelligens termosztátok képezik a hűtési-fűtési rendszer aktív elemeit. De a rendszer a passzív elemekkel együtt érheti el a teljes hatékonyságát, itt említhetjük meg a hőszigetelést, az árnyékoló szerkezeteket, a természetes árnyékolást (növényzet). De a passzív elemek közé tartozik az épület tájolása és kialakítása, amelyek jelentősen csökkenthetik a nyári külső hőterhelést, így a hűtés energiaszükségletét is.
„Már a telekvásárlás előtt érdemes egy szakértő csapattal kiértékelni a kiszemelt telek előnyeit és hátrányait, és hogy az mennyire felel meg a tervezett épület adottságainak. A tervezők feladata és felelőssége, hogy az energetikai célok összhangban legyenek az építészeti és funkcionális követelményekkel, és ennek megfelelően legyenek kiválasztva például a hőszigetelések és a hűtési-fűtési rendszerek” – teszi hozzá Lukács László.
Az épületautomatizálási-felügyeleti rendszer jelentősen növeli az épület energiahatékonyságát azzal, hogy automatikusan (program szerint) szabályozza a hűtési, fűtési, világítási és egyéb rendszereket. De célszerű a kötelező mérési pontokon fölül további fogyasztásmérési pontokat is beépíteni, mert ezzel is növeljük az energiahatékonyság felügyeletét.
„Egy jól megtervezett épület energetikai szempontból akár 30%-kal is hatékonyabb lehet a szabályozásokban előírtnál. A plusz hatékonysághoz természetesen plusz befektetés is szükséges, ami sok esetben csak hosszabb távon térül meg. De az európai és a hazai szabályozások, a társadalmi elvárások, csakúgy, mint a befektetők elvárásai, olyan irányban változnak, hogy egyre gyorsabb a fenntarthatósági célú befektetések megtérülése” – magyarázza Lukács László.
Fotó: CÉH zRt – Bosch Campus II.
