Már az első alaprajzi vázlatok kidolgozása során is meghatározó szempont az épületek akadálymentes kialakítása, hiszen ez nem csak a fogyatékkal élők, hanem mindenki más hétköznapjait is jelentősen megkönnyítik. Ennek érdekében a Paulinyi & Partners építésziroda szakemberei a megközelíthetőség, a térszervezés, illetve a megfelelő vertikális és horizontális közlekedés biztosítása mellett olyan korszerű belsőépítészeti megoldásokat használnak, mint például az informatikai vezérlésű, hang- és fényalapú segédeszközök, a taktilis, vagyis tapintás útján érzékelhető felületek, továbbá a komplex vakvezető rendszerek.
Az akadálymentesség a tervezési folyamat szerves része, az építészek ma már a projekt elején, előre számolnak a mindenki számára hozzáférhető külső- és belső kialakítással. A statisztikák is azt mutatják, hogy az esélyegyenlőség ma már magától értetődő, így az épületek akadálymentesítése is alapkövetelmény. Az Eurostat becslései szerint a 16 év feletti uniós népesség 27 százaléka, több mint 100 millió fő élt a fogyatékosság valamilyen formájával 2022-ben, vagyis minden negyedik felnőtt érintett.
A hazai Népszámlálás adatai alapján a 15-64 év közötti korcsoportban több mint 350.000 fogyatékkal élő ember számára jelenthetnek gondot a nem kellő körültekintéssel megtervezett épületek. A hazai jogszabályok is előírják az akadálymentességet, de a többségi társadalom tagjainak mindennapjait is megkönnyíti, például az idős emberekét, kismamákét, valamint a babakocsival, vagy akár nagyobb csomaggal közlekedőkét is. Az egyenlő esélyek megteremtésének érdekében a Paulinyi & Partners szakértői már évek óta figyelembe veszik az akadálymentesítés lehetőségeit, már a projektek előkészítési- és tervezési szakaszában vizsgálják azokat.
Az elmúlt években az akadálymentesítés meghatározó tervezési szemponttá nőtte ki magát. Erre szerencsére számos praktikus belsőépítészeti megoldás is létezik. A közvetlen környezet és az épületek megközelíthetősége, a belső vertikális és horizontális közlekedés kialakítása, az egyes funkciók, területek használhatósága a térszervezés esetében már az első alaprajzi vázlatoknál kulcstényezők. A Paulinyi & Partners belsőépítészeti projektigazgatója, Vass Orsolya szerint a fogadóterek, liftcsoportok, vizesblokkok tervezésénél is minden esteben figyelembe veszik a mozgásukban valamilyen módon akadályoztatott személyek közlekedését.
„Különböző taktilis, vagyis tapintás útján érzékelhető felületeket is alkalmazunk a látásukban sérült emberek tájékozódására, például a padlóburkolatok és lépcsők esetében, valamint informatikai, hang- és fényalapú segédeszközökkel is segítjük az eligazodást. Erre remek példa az általunk tervezett Etele Plaza rendszere” – mondta Vass Orsolya.
Akaadálymentes megoldások
A számos akadálymentes megoldást alkalmazó Etele Plaza Magyarország első okos bevásárlóközpontja. Az itt alkalmazott, az Óbudai Egyetem mérnökei által kifejlesztett Ariadné vakvezető rendszer egészen új lehetőségeket teremt a látássérültek akadálymentes közlekedése terén. Egyaránt alkalmazható ugyanis belső terekben, közintézményekben, munkahelyeken, otthonokban vagy éppen kültéri eseményeken, és minden esetben képes hatékonyan segíteni a vakok és gyengénlátók tájékozódását.
A megoldás alapja egy olyan, elektronikus érzékelővel ellátott vakbot, amellyel a felhasználó egy speciális, burkolatba rejtett vezetőcsíkot képes követni és könnyedén navigálhat az épületben. Az eszköz a hagyományos pásztázó mozgatásakor hangot és vibráló jelzéssel mutatja a vezetőcsíkot, amikor elhalad fölötte, így segíti az önálló tájékozódást.
Az akadálymentes tervezésben nagyobb kihívást jelenthet a tervezőknek egy meglévő épület felújítása, hiszen sok esetben az adott területek nem rendelkeznek az ilyen kialakításhoz szükséges paraméterekkel, emiatt előfordul, hogy például a kerekesszéket használók számára egy új, a közlekedést biztosító útvonalat kell kijelölni, amely nem egyezik meg az általános forgalommal.
Ezekben az esetekben más eszközökhöz kell nyúlni, például korlátlift telepítésével, vagy egy új lépcsőházi mag kiépítésével a megfelelő méretű lift alkalmazásához. A legjobb megoldás megtalálásában nagy segítséget nyújtanak az iroda által alkalmazott szimulációs eljárások, melyek képesek az épületben közlekedők mozgását is modellezni, valamint lehetővé teszi a különböző lehetőségek összehasonlítását az anyaghasználat és a várható költségek szerint is.
A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődésével egyre több eszköz segítheti majd a fogyatékossággal élők mindennapjait, például a navigáció, az arcfelismerés vagy a hangfelismerés tovább fejlődésével. A közeljövőben több olyan tevékenység, amelyek korábban nehezek vagy lehetetlenek voltak a fogyatékkal élők számára, akár mindennapos is lehet. A technológia a tervezőket is segíti, hiszen a szimulációs eljárások fejlődésével egyre könnyebb lesz előre felkészülni a legkülönfélébb lehetőségekre. A Paulinyi & Partners szakemberei folyamatosan keresik az újabb fejlesztéseket, amelyeket beépíthetnek saját munkáikba.
„Az akadálymentesség nem csupán előírás, hanem egy szemléletmód, amely elősegíti az inkluzív és fenntartható társadalmak kiépítését. Mindez nemcsak fizikai, hanem érzelmi és pszichológiai szempontból is fontos, hiszen a kényelmes és elérhető terek révén érzik jól magukat az emberek. Az építészeti tervezők és belsőépítészek felelőssége olyan környezetet teremteni, amely befogadja az emberek sokféleségét és igazodik a különféle szükségletekhez” – mondta el Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi & Partners elnök-vezérigazgatója.
Fotó: Budapest ONE
