1. Úttörő Áruház
Az Úttörő Áruház eredetileg több épületből (Kossuth Lajos utca 7. és 9., Reáltanoda utca 8. és 10.) állt. Az első itt üzemelő áruházat 1895-től az 1930-as évekig a Holzer Simon cég működtette, 1936-ban Nagykovácsy Milenkó vásárolta meg az épületet a Reáltanoda utca 8. és 10. szám alatti házakkal együtt. 1945 után Metro Áruház néven szövetkezeti tulajdonba került az épületegyüttes, majd 1948-ban az Állami Áruházak lánc tagja lett, 1950-ben pedig megnyílt az Úttörő és Ifjúsági Áruház. 1953-ban a Gertler Viktor által rendezett Állami Áruház című film helyszíneként is szolgált, amelyben Latabár Kálmán emlékezeteset alakított. 1966-tól a Centrum Áruházak tagja volt, majd 1994-ben megszűnt. Hosszú évekig állt üresen, míg megérkeztek az ingatlanbefektetők. Az épületegyüttes egy részében bontás után szálloda és irodaház épült, másik részében lakások találhatók, míg a maradékot, azaz az 1400 négyzetméternyi üzletteret 2013-ban az Emeletesház Kft. vette meg 300 millió forintért az V. kerületi önkormányzattól. Itt nyitotta meg most az Aldi diszkontlánc a 100. boltját Magyarországon, hogy a régi dicsőséget aprópénzre váltsák.
2. Otthon Áruház
A Rákóczi út 74. szám alatt működő Otthon áruház, amelyet mára mindenki elfeledett, valójában nem is csupán önmagát képviseli, hanem az egész Rákóczi úti tengely sorsát szimbolizálja. A budapesti Kossuth Lajos utca és a Keleti pályaudvarig vezető Rákóczi út tengelye a két világháború között vált a főváros első számú bevásárló utcájává, ahol számos áruház üzemelt, mint a Guttmann-áruház, a Holzer divatház vagy éppen a Corvin Áruház. Az 1948-49-es államosítások után a Guttmannból Verseny Áruház, a Holzerből Úttörő Áruház lett, és megnyílt a Lottó, a Csillag és az Otthon is. A Rákóczi úti tengely hajdani hat nagyáruházából ma csak a Corvin működik, míg az Otthon Áruház szép csendben bezárt. A Rákóczi út rehabilitálása már évtizedek óta az egyik elsőszámú urbanista feladat, de amíg az itt keresztül száguldó autópályát nem szűntetik meg, nem sok remény van a feltámadásra.
3. Corvin Áruház
A klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzatú Corvin Áruházat 1926-ban adták át a vásárlóknak, amelyet a hamburgi M. J. Emden und Söhne cég alapított. A nemzetközi népszerűségnek örvendő épületben 1931-ben elindult hódító útjára az ország első mozgólépcsője is, és a Corvin amúgy is igazi városközpont volt, hiszen az üzletek mellett étterem, kávézó és egyéb közösségi szolgáltatás is működött. Az épület a második világháború során csupán kisebb sérüléseket szenvedett, annál nagyon sebet kapott, amikor 1948-ban államosították. 1967-től a Centrum Áruházak részévé vált, és ekkor kapta meg végzetére az alumíniumborítást is, amitől a jelentős költségek miatt azóta sem sikerült megszabadulnia. 1997-ben a Skála Áruházak tagja lett, és ez egy 2005-ös rövid átmeneti állapottól eltekintve ma is érvényes. Tíz éve némi fazonigazításon ment keresztül, persze ez köszönő viszonyban sincs a régi idők dicsőséges látványával. Az áruház közkedvelt részévé vált a 2007 májusában a tetőteraszon megnyitott Corvin tető, amely ma már kultikus hellyé nőtte ki magát.
4. Fontana Divatház
A Váci utca központi helyén, a 16. szám alatt található a Fontana Ház, amely 1984-ben nyitotta meg kapuit, vagyis története nem a századforduló aranykorszakára vezethető vissza, hanem a szocialista rendszer egyik emblematikus épülete volt. Rövid története során több névvel is illették: Fontana Divatházként vált közismertté, de nevezték Aranypók-Konzumex Divatáruháznak is. Ma hivatalosan Fontana Háznak hívják, amelyben a háromszintes áruházhoz, ahol jelenleg a C&A termékeit árulják, három irodatorony is kapcsolódik. Amúgy Vedres György tervei alapján 1983-ban épült meg, a projekt teljes időtartama minden fázist beleértve csaknem másfél évtizedig tartott. Az építész egyébként, aki pár évvel az áruház átadása után hirtelen elhunyt, meghatározó szerepet játszott Budapest belvárosának fejlesztésében, többek között például a Kígyó udvarban a modern passzázsok segítségével kapcsolta össze a késő eklektikus stílusú Párisi udvart a környező utcákkal. A komplexum 1993-ban az Immo-Müller Kft. résztulajdonossá vált az Aranypók és a Képcsarnok Vállalat mellett, majd 1996-ban az épület 100%-os tulajdonosa lett, mint a Müller csoport hazai leányvállalata. Az Aranypók pedig jelenleg mindössze négy üzletet működtet franchise rendszerben.
5. Divatcsarnok
A Párisi Nagyáruház esetében a legkönnyebb megidézni a múltat, hiszen az Andrássy úton mindig is reflektorfényben pompázott az épület, amely ugye a szocialista időkben a Divatcsarnok nevet viselte. Az áruház elődje, a Terézvárosi Kaszinó 1882-ben épült, és első átalakítását már 1909-ben elkezdték, miután Goldberger Sámuel megvásárolta az épületet, hogy francia mintára a kor legmodernebb áruházát alakítsa ki. Az Andrássy út felé néző homlokzata szecessziós stílusú, míg a Paulay Ede utca felé néző rész neoreneszánsz jegyeket visel. Ez volt az ország első modern áruháza, míg az államosítást követően először könyvraktárnak használták, de szerencsére észbe kaptak az elvtársak, és 1958-ban Divatcsarnok néven nyitották meg újra az eredeti funkció szerint. 1999-ig a Centrum Áruházak tagjaként üzemelt, majd bezárták, míg 2005-ben az ORCO Property Group vásárolta meg az államtól és újította fel, hogy ismét régi pompájában csillogjon. A vegyes hasznosítású épületben könyváruház és irodák is találhatók, többek között a Ustream is itt alakította ki budapesti fejlesztőközpontját.
fotók: egykor.hu, fortepan.hu
