A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport egyre többször bukkan fel a hírekben, miközben stratégiai jelentőségű vállalatot emlegetnek. Korábban sokáig elmaradtak a fejlesztések, majd nagyobb sebességbe kapcsoltak a beruházások. Elég csak a megújult „fapados” járatokat kiszolgáló létesítményről vagy éppen a bővülő Cargo Cityről beszélni, és akkor még szóba sem került a szállodaipar vagy az éppen újonnan épülő utasterminál. De honnan jön és merre tart Magyarország első számú légikikötője?
A repülőtér megépítését már a második világháború előtt tervezték Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában, ahol végül a munkálatok 1942-ben kezdődtek el. Egy gyorsforgalmi utat is kiépítettek 1940 és 1943 között, hogy a fővárosból gyorsan kijuthassunk a repülőtérre. Sajnos az elérhetőség tekintetében azóta sem történt igazán versenyképes közekedési alternatíva kiépítése, mind a mai napig ez az állam adóssága.
A háború a repülőteret sem kímélte, a romhalmaz helyén az új épületet 1950-ben adták át. Fokozatosan fejlődött az utasforgalom, de ez a régi rendszerben nem volt számottevő, 1974-ben érte el az egymillió főt. A rendszerváltás, 1990 után minden megváltozott, és lassan újabb fejlesztések kezdődtek, sőt, az ezredforduló időszakára már kevésnek bizonyult az évente négymillió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B Terminál építése: a több mint 30 ezer m2 alapterületű új épületet a forgalmi előtérrel együtt 1998 végén adták át.
Az utasforgalom folyamatosan nőtt, amelyet táplált a diszkont légitársaságok gyors térhódítása is. 1998 és 2005 között megkétszereződött a Budapest Airport forgalma: 3,9 millióról 7,9 millióra nőtt. Vagyis újabb beruházások váltak szükségessé, hogy a növekvő forgalmat kapacitásnöveléssel kezeljék.
Privatizációs időszak
Majd egy fontos pillanatához érkezett a repülőtér története, hiszen a Magyar Állam a részleges privatizáció mellett döntött. 2005 végére a tender sikeresen lezárult, és a repülőtér irányítását a brit BAA vette át. Másfél évvel később, vagyis 2007-ben azonban újabb változás történt, miután a BAA eladta tulajdonrészét a német HOCHTIEF AirPort vállalatnak és három pénzügyi partnerének.
A fejlesztések továbbra sem álltak le, hiszen a világturizmus évről évre újabb rekordokat döntött. A 2. Terminál új központi csarnokát 2009-ben kezdték építeni, és 2011 márciusában avatták fel. A mintegy 28 ezer m2-es új, központi épület szervesen kapcsolódik a két régi épülethez, a 2A és 2B terminálokhoz, létrehozva az egységes 2. Terminált. Emellett az átadás évében, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából, a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.
Még ugyanebben az évben, azaz 2011-ben a kisebbségi tulajdonos Magyar Állam a maradék tulajdonrészét is eladta a többségi tulajdonos befektetőcsoportnak, így az üzemeltetéséért teljes mértékben a HOCHTIEF felel. Sajnos egy évvel később történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi, hiszen a Malév 2012 elején csődbe ment, amely jelentősen visszavetette a repülőtér forgalmát. A Malév helyére szép lassan érkeztek meg az újabb légi fuvarozók. A repülőtér üzemeltetője számos fejlesztést befagyasztott, többek között elhalasztotta a Cargo City beruházást.
Újabb rekordok
De talpra állt a repülőtér, hiszen 2014 után 2015-ben és 2016-ban is új utasforgalmi rekordot ért el, miután története során először sikerült átlépnie a 9, a 10, majd a 11 milliós éves utasszámot. A kiemelkedő statisztikák újabb fejlesztésekre ösztönözték az üzemeltetőt, aki 2016 elején egy ötéves fejlesztési tervet mutatott be BUD 2020 néven.
Az 50 milliárd forintos fejlesztési programot a Budapest Airport saját erőforrásból finanszírozta, legfőbb eleme pedig egy új utasforgalmi épület, a 2B Terminálhoz csatlakozó B-oldali utasmóló volt, amelynek kivitelezési munkálatai 2017 elején kezdődtek el és 2018 második felében adták át az utasforgalomnak. 2019 novemberében elkészült az elmúlt évek egyik legnagyobb repülőtér-fejlesztési projektje, a BUD Cargo City légiáru-kezelő komplexum is.
Járvány után
Majd a COVID-19 ismét visszavetette a világturizmust és ezzel együtt a repülőtér forgalmát is. 2022-ben nem csupán a járványból való kilábalás érdekében tett újabb nagy lépéseket az üzemeltető, hanem olyan váratlan, előre nem látott szituációkkal is meg kellett küzdenie, mint az ukrán–orosz háború és a gazdasági válság következményei vagy éppen az energiakrízis.
2022-ben a nyári hónapokban az utasforgalom már ismét elérte a járvány előtti szint 80%-át. Azonban a gazdasági helyzet hatására az őszi hónapokban ismét csökkenésnek indult a forgalom, a magas euróárfolyam hatására megváltozott a repülőtéri utasösszetétel a külföldi turisták javára, az előrejelzések pedig azt mutatták, hogy a járvány előtti utasforgalom teljes visszaépülése 2024-re tolódik.
Mindemellett tavalyelőtt elindult minden idők legnagyobb, három éven át tartó zajvédelmi programja, összesen 1,2 milliárd forint értékben. A kibővített, immár 4000 ingatlant érintő program célja, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közelében élők zajterhelése csökkenjen, többek között a nyílászárók utólagos szigetelése vagy cseréje segítségével.
Fejlesztések futószalagon
A tervek szerint területileg duplájára növelt és felújított 1. Terminálnak legkésőbb 2025 nyarán meg kell nyitnia ahhoz, hogy az üzemeltető a növekvő utasforgalom kezelését a megszokott magas minőségű szolgáltatásokkal ki tudja elégíteni, továbbá az ország turizmusa tovább tudjon fejlődni.
Mindeközben 2023-ban már zajlott a felkészülés a 3. Terminál építésére is, amelynek első fő szegmensei a tervek szerint 2030-ban fognak elkészülni. Tavaly hatalmas, soha korábban nem látott elismeréssel gazdagodott a komplexum, hiszen a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) a budapesti légikikötőnek ítélte a legjobb európai repülőtér díjat a 15–25 milliós utasforgalmat bonyolító repülőterek közül. Korábban, még 2022-ben a Budapest Airport elnyerte az Air Cargo News Awards „Az év cargo repülőtere” díját is.
A repülőteret kiegészítő szolgáltatások is tovább fejlődnek. Így már a szállodaipar is megjelent a Budapest Airport területén, hiszen a WING fejlesztésében az ibis Styles Budapest Airport Hotel 2018-ban nyitotta meg kapuit. A 145 szobás szállodát fennállása óta többszörösen díjazták, a szakmai elismerésekre és az eredményes működésére alapozva pedig– szintén a WING fejlesztésében – egy újabb TRIBE szálloda épül várhatóan 2025-ös átadással.
Az új hotel is jelzi, hogy a Budapest Airport hosszú távú fejlesztési elképzelései nemcsak az utasterminál, hanem a hozzá kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások bővítésére is kiterjednek. A terveket úgy alakította ki az üzemeltető, hogy az elsőként megépült hotel szomszédságában még egy szálloda helyet kapjon. A felhasználható terület a tervezett többszintes parkolóház, a központi intermodális csomópont és a további irodaházakat magában foglaló Airport City fejlesztéssel integráltan került kijelölésre.
Logisztikai aranybánya
A Budapest Airport még 2020-ban adta át 50 millió eurós beruházást jelentő fejlesztésként a BUD Cargo City névre keresztelt légiáru-kezelő komplexumát azzal a hosszú távú célkitűzéssel, hogy a bázis Kelet-Közép-Európa elosztóközpontjává váljon. Az utasszállítás mellett egyre fontosabb szerep jut a logisztikának is. Nem véletlenül az egyre jobb számokat produkáló Cargo City bővítése is megkezdődött 2022-ben, amelyet követően a jelenlegi évi 250 ezer tonna helyett már 300 ezer tonna áru kezelésére van kapacitás a repülőtéren. 2000 m2-nyi irodával, 6500 m2-es raktárral és egy olyan fedett területtel bővült a központ, amely élő állatok fogadására is alkalmas.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vonzáskörzete amúgy is számos logisztikai parkot foglal magában. Így többek között a VGP VGP Park Budapest Aerozone néven logisztikai központot épít a Budapest Airport közelében, amelynek első üteme már 2022-ben elkészült. Korábban pedig a WING megvásárolta a repülőtér vonzáskörzetében az Airport City Logisztikai Parkot a CPI-tól: a 12 hektáros telken található üzleti park mintegy 44 ezer m2-nyi modern raktárépületet, valamint 8000 m2-nyi irodaterületet foglal magában.
Fenntartható célok
A Budapest Airport elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett is, így stratégiájának egyik alappillére a fenntarthatóság. A fejlesztései során kiemelt szempontként kezelik az épületek energiafelhasználásának optimalizálását, a megújuló energiaforrások használatát és az építési munkák során keletkező hulladék újrahasznosítását. Az erőfeszítéseiket igazolja, hogy a Budapest Airport belépett a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületbe (HuGBC) is, amely az egyik legfontosabb zöld szervezet Magyarországon.
A Repülőtéri Karbon Akkreditáció keretében az üzemeltető 2010 óta végzi üvegházhatásúgáz-kibocsátásának a törvényileg előírt szabványhoz képest összetettebb, részletesebb felmérését. 2018-ban elérte és azóta is fenntartja a karbonsemleges (Level 3+) szintet, míg 2023-ban megcélozta a legmagasabb (Level 4+) minősítést is. További látványos statisztika, hogy az egy utasra eső szén-dioxid-kibocsátás 2013 és 2018 között közel 50%-kal csökkent. Emellett a repülőtér 2019-ben csatlakozott az ACI NetZero by 2050 elnevezésű kezdeményezéséhez, amelynek keretében másik 190 repülőtérrel együtt vállalta, hogy legkésőbb 2050-ig nullára csökkenti a működésből eredő szén-dioxid-kibocsátását.
Stratégiai jelentőség
Végezetül említsük meg, hogy a kormány stratégiai jelentőségű létesítménynek tartja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, már csak azért is, mert a korábbi privatizációs szerződés szerint annak 100 kilométeres vonzáskörzetében nem épülhet ilyen ingatlanegyüttes 75 évig. Érdemes rögtön értelmezni is, hogy a stratégiai ágazatok közé azok a szektorok tartoznak, amelyek az adott ország gazdasági és társadalmi életét, illetve az életminőségének emelését befolyásolhatják.
A stratégiai ágazatok országonként eltérőek lehetnek, hiszen függnek az egyes államok adottságaitól, ezek alapján minden ország más és más komparatív előnnyel rendelkezhet. Magyarországon a stratégiai ágazatok közé tartozik többek között a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar vagy éppen az egészségipar a gyógyvizekre alapozva. Azonban általában minden államban közös, hogy többnyire az energiaszektor és a közlekedés szintén alapvető fontosságú.
Itt kerül a képbe a repülőtér, amely egyrészt a turizmus és az üzleti célú kapcsolatépítések hazai kapuja a világ valamennyi régiója számára, másrészt fontos logisztikai központtá válhat a környező agglomerációval együtt. Vagyis összességében a repülőteret üzemeltető Budapest Airport nemzetstratégiai szempontból kiemelt jelentőségű vállalat, amelynek fejlesztési tervei katalizátorszerepet töltenek be jóval nagyobb gazdasági perspektívában is.
Fotók: bud.hu. A cikk megjelent az Ingatlan Évkönyv 2023/2024 kiadványban – Kiadó: Az Év Irodája Kft., ingatlan.com csoport
