Nagyszabású fejlesztésekkel ugorhat szintet a magyar turizmus

A nagyszabású fejlesztéseknek köszönhetően megújult a magyar turizmus, a jövőben a vendégéjszakák számának erőteljes növelése a legfontosabb feladat – mondta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) új vezérigazgatója a Turizmus.com portálnak adott interjújában.

Könnyid László kiemelte: a hazai turisztikai eredmények már csak egy hajszálnyival maradnak el a 2019-es, a háború és járvány előtti rekordév adataitól. A 2023-as év a beutazások ütemes visszaépüléséről szólt, ami különösen a fővárosban volt látványos, ahol közel 20 százalékkal nőtt a külföldiek szálláshelyi forgalma. Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy a szomszédban zajló fegyveres konfliktus mellett az októberi terrortámadás az izraeli beutazóforgalmat szinte lenullázta, ami főként Budapestet érintette érzékenyen, hiszen ez az ország egyike a magyar főváros fő küldőpiacainak – ismertette.

A belföldi turizmus az elmúlt évben már felülmúlta a 2019-es bázisév eredményeit, és több olyan hónap is akadt, amikor 2022-es nagyon magas értékeket is meghaladta. Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően a szálláshelyi bevételek az előző évhez képest infláció feletti mértékben, 23 százalékkal nőttek, és elérték a 859,5 milliárd forintot. Az ágazat kiváló teljesítményének köszönhetően a szolgáltatás-külkereskedelem 2023. harmadik negyedévi tetemes, 3,3 milliárd eurós aktívumához a turizmus rekordmértékben, 1,4 milliárd euróval járult hozzá – mutatott rá a vezérigazgató.

A nagyszabású fejlesztések korszakának lezárultával fő feladatnak nevezte, hogy a magyar turizmus megújult, magasabb minőségi és versenyképesebbé vált kínálatát úgy vigyék piacra, hogy közelebb kerüljön a 2030-ra felállított stratégiai cél elérése; „mintegy 10 millió vendégéjszaka-többlet elérése a feladatunk”.

Könnyid László új nézőpontok bevezetését tartja szükségesnek a marketingben és értékesítésben, hiszen eltérő feladatokat és fókuszokat igényel a nemzetközi szinten már jelenleg is önálló márkaként megjelenő főváros külpiaci értékesítése, mint a magyar vidék piacra vitele. Utóbbihoz segítség, hogy elkészült a hazai térségek, köztük is a zászlóshajónak számító Balaton márkakoncepciója.

Ezzel nyer értelmet és alátámasztást a Budapesten kívüli desztinációk aktívabb külpiaci marketingje, amelyet célorientált szempontok alapján képzelnek el. A kampányok hatékonyságáról az európai szinten egyedülálló adatvagyon is gondoskodik, amely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) köszönhetően 2019 óta áll az MTÜ rendelkezésére, és pontosan célzott, adatalapú marketingtevékenységet tesz lehetővé – mondta.

Kitért arra, hogy a kormányzat eddig is húzóágazatként tekintett a turizmusra, amit több, az ágazatot segítő intézkedéssel és új támogatási formával is kifejezésre juttatott a pandémia, majd az azt követő helyreállás és az energiaválság idején is. Szeptember óta ismét nőtt a fizetések vásárlóereje, ami így megnyitotta az utat a belföldi kereslet további bővülése előtt. „Bízunk abban, hogy idén a hazai vendégforgalom ismét erőteljesen, mind a 2022-es, mind a 2019-es szintet meghaladóan növekszik majd. És hasonlóan pozitív várakozással tekintünk a nemzetközi vendégérkezések alakulása elé is 2024-ben” – fogalmazott.

Fotó: Getty Images – Széchenyi Fürdő