Növekedési pályára állt a zöld finanszírozás a kereskedelmi ingatlanszektorban

A zöld finanszírozás nemcsak támogatja a zöld gazdaság felé való átmenetet, hanem pénzügyi szempontból is alacsonyabb kockázatot jelent – hívja fel a figyelmet a Colliers és a K&H csoport által „Green Finance Report” címmel kiadott közös jelentése, amelyből az is kiderül, hogy a hitelintézet kereskedelmi ingatlan hitelportfóliójának 2023-ban megkötött vagy még megkötésre kerülő része 40%-ban már a zöld kategóriába sorolható.

A zöld finanszírozás a kereskedelmi ingatlanpiacon az utóbbi években jelentős növekedést mutat. A zöld pénzügyi források kulcsfontosságú szerepet tudnak betölteni a fejlesztések zöldebb, energiatakarékosabb és fenntarthatóbb irányba való terelésében.

Az ingatlanpiaci szektornak kétségtelenül kulcsfontosságú szerep és egyben felelősség jutott a zöld átalakulás előmozdításában (különösen annak a fényében, hogy az évtized elején az EU-n belül még masszívan az épületek feleltek az energiafogyasztás 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 36%-áért).

A jelenlegi kamatkörnyezetben az energiahatékonyság és az ESG megfelelés mellett a zöld finanszírozás is erős motiváló tényező. A fenntartható és energiahatékony működés nemcsak bérlőket vonz – biztosítva ezzel a stabil cash flow-t – hanem alacsonyabb kockázatot is jelent a pénzügyi szereplők számára. Ez tükröződik a zöld hitelek finanszírozási feltételeiben is. 

A zöld finanszírozás állománya háromszorosára nőtt 2019-hez képest

Az OECD 2021-ig közzétett adataiban jelentős növekedést láthatunk a zöld finanszírozás terén. Elmondható, hogy az állomány lényegében háromszorosára nőtt 2019-hez képest. A zöld kötvényeken kívül pedig már más fenntartható eszközök is kulcsszerepet játszanak a piac formálásában.

A zöld kötvénykibocsátás jelentőségét az utóbbi években hazai kontextusban főként a Zöld Kötvényprogram alakította, különösen a Növekedési Kötvényprogram keretében. A Növekedési Kötvényprogram legutóbbi kibocsátásáig 20 kibocsátó vezetett be zöld kötvényeket a piacra, összesen 539 milliárd forint névértékben (1,42 milliárd EUR).

Megállapítható, hogy az ingatlanpiac jelentős szereplővé vált ezen a területen, főként azzal, hogy a forrásokat magas energiahatékonyságú épületek fejlesztésére, vásárlására, illetve felújításra irányította, amelyek BREEAM (Very Good és afeletti) vagy a LEED (Gold és afeletti) tanúsítványokat szereztek. „Az egész Kereskedelmi Ingatlan (CRE) hitelportfóliónk 2023-ban megkötött vagy még megkötésre kerülő része 40%-ban már a zöld kategóriába sorolható” – hívta fel a figyelmet Tímár Péter (Head of Real Estate Finance, K&H Group).

A Colliers vezető munkatársai, Tóth Kristóf (Head of Research), Vécsey Bence (Head of Capital Markets) és Szircsák Norbert (Head of ESG Strategic Advisory) által jegyzett kutatás megerősíti, hogy a zöld irodaterületek aránya idehaza meghaladja már az 50%-ot a spekulatív ingatlanállományon belül, és ez az arány várhatóan még tovább növekszik.

Ezek az ingatlanok alacsonyabb energiaköltséggel működnek fenntartható módon, és a finanszírozásuk is kedvezőbb, mint a piaci átlag, amely stabil bérlői kereslettel társul. A hazai zöld-tanúsítvánnyal rendelkező irodai portfólióra tehát egyértelműen nagyobb kereslet mutatkozik, alacsonyabb az üresedési rátájuk, és akár 10% -kal magasabb bérleti díjat lehet érvényesíteni ebben a kategóriában.