Novemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 6,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,3 százalékkal csökkent, az üzemanyag-kiskereskedelemben 27,7 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Tavaly január-novemberben a forgalom volumene 6,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 0,8 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 6,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 26,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 10 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,8 százalékkal csökkent novemberben.
Komoly negatív meglepetést hozott a friss statisztika, havi összevetésben nézve a kiskereskedelmi forgalom volumene nagyjából 0,15 százalékkal emelkedett csupán, vagyis lényegében stagnálásról beszélhetünk. A részleteket megfigyelve szintén inkább borús képet fest a csütörtöki adat. Az élelmiszer kiskereskedelem havi alapon szűk 0,1 százalékkal emelkedett novemberben annak ellenére is, hogy ebben a hónapban az olyan magas fogyasztási határhajlandósággal rendelkező fogyasztók, mint a nyugdíjasok kézhez kapták az újabb nyugdíjkiegészítést. Ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy érdemben fellendüljön az élelmiszerüzletek forgalma. Továbbra is kijelenthető, hogy a gyors ütemben emelkedő élelmiszerárak egyre inkább visszafogják a háztartások fogyasztását, magyarázta az adatokat Virovácz Péter, az ING elemzője.
Eközben kedvezőtlen tendencia figyelhető meg a nem élelmiszer jellegű üzletek értékesítési volumenében. Az előző hónaphoz képest itt 0,4 százalékkal csökkent a forgalom. A szeptemberi hónapot kivéve így már az elmúlt nyolc hónap alapján hét alkalommal is csökkent az értékesítési volumen ebben a szegmensben. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a háztartások zöme már javában visszafogja a nem élelmiszerekre szánt költéseket. Mindezek alapján Virovácz Péter nagyon valószínűnek tartja, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben egymást követő két negyedévben csökken majd, vagyis hamarosan már a számok szintjén is visszatükröződik a technikai recesszió.
Hosszú távon nem annyira borús a helyzet
Meredek lassulás – ezzel jellemezte a novemberi kiskereskedelmi adatot, amit az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása okozott. Emellett közrejátszott az érdemben emelkedő infláció és az energiaárak jelentős emelkedése az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára. Ez tudatosabb vásárláshoz, az élelmiszerpazarlás elkerüléséhez vezetett. Az üzemanyag-kiskereskedelem 27,7 százalékos növekedése kapcsán megjegyezte, hogy abban a pánikváráslások mellett a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is szerepet játszhatott, tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A 2020 április mélyponthoz képest a 2022 novemberi adat még mindig 23,6 százalékos bővülést takar és 4,3 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet. A 2015-ös év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37,2 százalékkal, 2010-hez képest pedig 50,9 százalékkal emelkedett. Vagyis nagyobb időtávon nézve kiskereskedelem nem mutat sötét képet. A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi nyári hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben, és azóta is magas szinten stabilizálódott), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek, valamint a bérminimum 20 százalékos emelése.
Ugyanakkor a dinamikus bérnövekedés hatását a meglóduló infláció tompítja. Tavalyelőtt 3,5, tavaly már (részben az alacsony bázisnak, részben az egyszeri transzfereknek köszönhetően) 6 százalék felett alakulhatott a növekedés. A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása.
Az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 2,5-3 százalék közötti visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Márciusban a bázishatások miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A negatív trendben némileg ellensúly lehet az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelés. Suppan Gergely arra is rámutatott, hogy folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat. Különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is.
Fotó: Getty Images
