A befektetők havonta több mint 1 milliárd eurót vonnak ki az európai ingatlanalapokból, ami a befektetői bizalom válságát jelzi.
Az európai ingatlanpiac jelenleg nehéz időket él át, mivel a lakossági befektetők gyors ütemben vonják ki a tőkéjüket, ez pedig alapvetően befolyásolja a kereskedelmi ingatlanok jövőjét. A Morningstar által összeállított adatok is borús képet festenek, és azt mutatják, hogy az európai nyíltvégű és tőzsdén kereskedett ingatlanalapok teljes nettó eszközállománya több mint 10%-kal 180,7 milliárd euróra zuhant 2022 decemberétől a tavalyi év végéig.
A növekvő hitelfelvételi költségek és a visszaeső kereslet a folyamat kulcsfontosságú tényezői, és kihívást jelentenek a kereskedelmi ingatlanok értékelése szempontjából. Ezek a tényezők együttesen kevésbé vonzóvá tették a befektetők számára az egykor jövedelmező ingatlaneszközöket, és az ágazat fenntarthatóságával kapcsolatos növekvő aggodalmakat tükrözi. A biztonságos és jövedelmező befektetési lehetőségtől való elmozdulás jelentős változást jelez a befektetői hangulatban a tágabb gazdasági környezet kihívásai miatt.
A 11 egymást követő hónapban regisztrált folyamatos kiáramlás az európai ingatlanalap-szektor egyre mélyülő válságát jelzi. Az olcsó pénz megszűnése, amely éveken át felpezsdítette a piacot, most jelentős veszélyt jelent az ingatlanszektor stabilitására. A hitelfelvételi költségek megugrásával az ingatlanok vonzereje befektetési osztályként csökken, ami a kereskedelmi ingatlanok újraértékeléséhez vezet Európa-szerte.
Magyarországon lépett a Kormány
A BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) adatai szerint a magyarországi ingatlanalapok esetében decemberben ismételten tőkekiáramlást láthattunk, aminek nagysága 8,4 milliárdnyi volt a hónap során. Végül a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 0,3%-kal lett több a második legnagyobb kategóriánál. A teljes évet tekintve 2023-ban az ingatlanalapok vagyona 15,3%-kal növekedett.
A magyar Kormány is érzékelve a válság negatív hatásait, elindította a Baross Gábor Tőkeprogram 164 milliárd forintos keretösszegű ingatlan- és értékpapíralapok alprogramját. A forrásokra 10 hazai befektetési alapkezelő 13 alapja pályázott sikeresen. A források folyósítása tavaly szeptember közepéig lezárult.
A tőkefinanszírozást meglévő ingatlanok energiahatékonysági célú felújítására, zöld vagy megújuló energiaforrást használó ingatlanok építésére, illetve részben megvásárlására fordíthatják az alapok. Emellett akár megújuló energiaforrással működő erőművek vásárlása vagy építése is megvalósítható. Az ingatlanokra fókuszáló pillér a zöldfejlesztésekre irányuló beruházásokkal Magyarország külföldi energiakitettségének csökkentéséhez és a klímacélok teljesüléséhez is hozzájárulhat.
Fotó: Getty Images
