A globális energiaválság, a háború és a klímaválság együttes hatásainak következtében az energiahatékonysági kérdések az energiaátmenet középpontjába kerültek – mondta Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke az MNB ötödik alkalommal megrendezett Zöld Pénzügyi Konferenciáján csütörtökön Budapesten.
Az idei rendezvény fókuszában is az energiahatékonysági kérdések állnak. Nyitó beszédében Kandrács Csaba a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatait ismertetve elmondta, az energiahatékonyság globálisan 2,2 százalékkal nőtt 2022-ben, ami kétszerese az előző öt év átlagának és négyszerese az előző két évinek. Ez azt jelenti, hogy változatlan mennyiségű energia felhasználása mellett növekedett a GDP.
Az energiahatékonyság javulása az Európai Unióban – a háborús övezethez való közelség miatt – még gyorsabb ütemű volt és 8 százalékot ért el. Ez részben az enyhe időjárásnak is köszönhető, de az időjárási tényező kiszűrésével számított mutató is 4 százalékos javulást mutatott. Magyarországra vonatkozó adatok még nem érhetők el, de ez valahol az EU-s átlag közelében alakulhatott, mivel az ország elsődleges energiafogyasztása 2022-ben 5,5 százalékkal, hat éves mélypontra csökkent, miközben a GDP 4,6 százalékkal bővült – emelte ki.
Az energiahatékonyság javításával Magyarország – mint jelentős energiaimportőr – csökkentheti pénzügyi sebezhetőségét – mondta az MNB alelnöke, utalva a tavaly többszörösére emelkedő energia importárak miatt megborult külső egyensúlyi mutatókra. Magyarország is tagja annak a 45 országnak, amely az IEA égisze alatt vállalta, hogy évi négy százalékos növekedést ér el az általános energiahatékonyságban. Ennek megvalósulásával a globális energiafelhasználás Kína éves energiaszükségletének mértékével csökkenne.
Az energiaválság és a háború mellett a klímaválság is szerepet játszott abban, hogy az érdeklődés homlokterébe kerültek az energiahatékonysági kérdések. A párizsi klímamegállapodásban rögzített célok elérésében a hatékonyság növelése jelentheti a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének leggazdaságosabb módját, mivel a meg nem termelt energia a legtisztább energia. Csökkenhet a fosszilis energia felhasználása, amely alacsonyabb villamos energia igényekhez és az elektromosáram-termelésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaeséséhez vezethet – fejtette ki.
A Kádár-kockákban hatalmas potenciál rejlik
Kandrács Csaba elmondta: jelentős energiahatékonysági potenciál érhető el Magyarországon az 1960 és 1980 között épült mintegy 850 ezer Kádár-kocka felújításával. A magyar lakóingatlan-állomány közel harmadát kitevő épületek energiafelhasználását az átalakítások után 60 százalékkal lehetne csökkenti, ami alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást és kisebb számlákat eredményezne. További előnyt jelentene, hogy csökkenne az ország energiaimport függősége, javulna a levegőminőség és ezzel az egészségügyi költségek is mérséklődnének.
Emlékeztetett: 2021-ben az MNB a parlamenttől zöld mandátumot nyert, ezzel – a kormányzati törekvésekkel összhangban – törvényben rögzített céljai közé került a környezeti fenntarthatóság előmozdítása, az elsődleges cél, az árstabilitás biztosítása után. Az MNB kedvezményes tőkekövetelmény rendszerrel támogatja a zöldhitelek térnyerését, valamint korábban zöld otthon programot indított energiahatékony otthonok építésére. A jegybank folyamatosan keresi az új lehetőségeket és az olyan megoldásokat, amelyek célzott beavatkozásokkal nagy hatást tudnak kiváltani – fejtette ki Kandrács Csaba.
A konferencián átadták a pénzügyi szervezeteknek szóló Zöld Pénzügyek díjakat. A Zöld Bank Díjat idén az Unicredit Bank Hungary Zrt. nyerte el. A Zöld Biztosító és Pénztár Díjat az Aranykor Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár kapta, a Zöld Befektetési Alapkezelő Díjjal pedig az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. zöld tevékenységét ismerték el.
Fotó: Getty Images
