A VELUX által közzétett Healthy Homes Barometer 2022 jelentés szerint 3 magyar közül 1 szenved a beltéri klímát veszélyeztető tényezőtől (amely magában foglalja a napfényhiányt, a hideget, a zajt, a nedvességet és a penészesedést). Bármennyire is aggasztó ez az érintett emberek számára, az épületek és a lakások állapota mindenkire hatással van: az egészségtelen épületek miatt megnövekedett egészségügyi kiadások és a produktivitás csökkenése hatással van a gazdaságra, míg a pazarló épületek a környezetre is hatással vannak: az energiahatékonysági beruházások növekedése és az alacsonyabb energiaintenzitás ellenére az építőipari ágazat energiafogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása a COVID-19 járvány után minden idők legmagasabb szintjére emelkedett – derül ki az ENSZ új jelentéséből.
Egyértelmű gazdasági előnyökkel jár, ha a felújításokba fektetünk
Magyarországon a beltéri klíma kockázatainak csökkentésével járó előnyök pénzben is mérhetők: 2050-re 800 millió eurót takaríthatunk meg az egészségügyi kiadásokon, 200 millió eurót az egészségügyön és a termelékenységen, 1,4 milliárd eurót az iskolákon és 1,6 milliárd eurót az irodákon, köszönhetően a jobban szellőző épületekben és a több természetes fényben megnövekedett termelékenységnek. Ez összesen 4 milliárd eurót tesz ki! Az összes uniós tagállamot figyelembe véve ezek a számok 2050-ig 608 milliárd euró megtakarítást jelenthetnek.
Az egészségügyi megtakarításokból és a produktivitás javulásából származó gazdasági előnyök mellett a javuló jólét is hatalmas gazdasági előnyökkel jár. Például a nedvességnek és a penésznek való kitettség csökkentése és a nappali fény hiányának orvoslása a lakóépületekben bizonyítottan olyan jóléti előnyökkel jár, amelyek az EU országaiban évente közel 100 milliárd eurónak megfelelő összeggel egyenértékűek. Ez megegyezik a SURE (Unemployment Risk in an Emergency – Munkanélküliség kockázata vészhelyzetben) elnevezésű uniós pénzügyi támogatás teljes összegével, amelyet 2021-ben 19 tagállam kapott a COVID-19 járványok területükön jelentkező negatív gazdasági és társadalmi következményeinek leküzdésére.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a felújítások gazdasági haszna nem csak a lakóingatlanok esetében mérhető: Magyarországon az irodákban a szellőzés sebességének 1 l/s-os növelése 107 millió eurós nettó jelenértékkel járhat, ami a szellőzési sebesség jelentős (7 l/s) növelése esetén 751 millió euróra emelkedhet. A megfelelő lakáskörülményekből származó előnyök a fiatalokat is érinthetik: az iskolákban a szellőzési sebesség személyenkénti növelésének gazdasági hatásai akár az 1,38 milliárd eurót is elérhetik, amennyiben a szellőzési sebesség meghaladja a 3 l/s-ot.
„Az egészséges épületek meghozhatják azt a változást, amelyre Európának és Magyarországnak egyaránt szüksége van. Ezek az épületek több területre is hatással vannak, például az energiatakarékosságra, az éghajlatvédelemre, a jobb egészségi állapotra és produktivitásra, valamint a nagyobb jólétre” – mondta Kovács Gábor, a VELUX Magyarország Public Affairs vezetője. „Az egészségesebb épületek nem csak a bérlők érdekeit szolgálja, hanem mindannyian profitálhatunk a nemzetgazdaságra és a globális gazdaságra gyakorolt hatásukból is. A kormány által az elmúlt években felújításokra és zöldebb építkezésekre felajánlott állami támogatások érezhetően hatással voltak az épületállomány állapotára, és ebből közösségi szinten profitálhatunk.”
„Az otthonok energiahatékonysági felújítása a minőségi és megfizethető lakhatás egyik legalapvetőbb kritériuma.” – tette hozzá Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakértője. – „Egészségesebb, komfortosabb lakókörnyezetet teremt, és klímavédemi szerepe is jelentős, hiszen nagymértékben csökkenti az energiafogyasztást és az ezzel járó kiadásokat. Ezért is kiemelten fontos, hogy a társadalom lehető legszélesebb rétegei számára elérhetőek legyenek a felújítási programok.”
Fotó: Getty Images
