2022 harmadik negyedévében a bankok 29 százaléka szigorított a vállalati hitelfeltételeken a romló gazdasági kilátásokra hivatkozva. A kisvállalatok esetében egyértelműen csökken a hitelkereslet, ezen belül a forintalapú és a hosszú lejáratú hitelek vesztették el leginkább vonzerejüket. Ez persze a forint mélyrepülését és a bizonytalan jövőt tekintve nem is okozott meglepetést.
Emellett a pénzintézmények 48 százaléka visszaesést vár a vállalati hitelkeresletben is, és itt sem a hosszú lejáratú hitelek viszik majd a prímet. Ezen belül a kereskedelmiingatlan-piacot érintő kihívások is számottevőek, hiszen miközben az épületek jövedelmezőségét a pandémia már így is jelentős mértékben megtépázta, most az energiaválság is teljesen átírja a számokat.
A Hitelezési felmérés eredményei alapján az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok fele szigorított a harmadik negyedévben, ezzel szemben a lakáspiacon megengedőbbek, hiszen a lakáscélú projektek esetében csak a pénzintézetek negyede vizsgálódik szigorúbban. Ez utóbbi érthető is, hiszen tovább emelkednek a lakásárak – kérdés, hogy mennyit bír még el a kereslet –, míg a plázákban és irodaházakban a szorult gazdasági helyzetben a bérlők és bérbeadók mozgástere egyaránt beszűkült.
Az új év sem indul jól
A jövő pedig még bizonytalanabb lesz, hiszen az elkövetkezendő félévben még többen fognak szigorítani, így a lakásprojektek esetében a válaszadók 62 százaléka, a bevásárlóközpontoknál 72%-a!, míg az irodaházak esetében csaknem fele tervez szigorítást. Plázák persze eddig sem nagyon épültek, viszont az irodaházprojektek az ingatlanfejlesztési piac domináns szereplői, itt azért majd érdemes figyelni. Nyilván az üresedési ráta növekedése sem tölti el hurráoptimizmussal a bankokat, bár ez a cirka 10%-os kihasználatlansági ráta még nem a világ vége.
A harmadik negyedévben a válaszadó intézmények több mint fele a kereslet mérséklődését tapasztalta az üzleti célú ingatlanhitelek iránt, a jövőben pedig még súlyosabb a helyzet, hiszen háromnegyedük számít visszaesésre a keresletben. A lakásprojekt-hitelek tekintetében döbbenetes az adat, hiszen a válaszadók 84%-a szerint bekövetkezik a visszaesés, miközben hol vagyunk még az ideálisnak mondott évi 40 ezer újlakás építéséhez képest.
A harmadik negyedévben a bankok harmada összességében szigorított a lakáscélú hitelek sztenderdjein, ez elsősorban a belső banki adósságfék-szabályok szigorúbb alkalmazását jelentette. Bár az emelkedő kamatkörnyezetben a felárak tovább mérséklődtek, ez lenne a jó hír, azonban jön a fekete leves, hiszen előretekintve a megkérdezett intézmények 75 százaléka a felárak növelésével tervez szigorítani a hitelfeltételeken.
Fotó: Getty Images
+++
A Hitelezési felmérésben a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használják. Vagyis a változást jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonják az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
