Budapest számos pontjáról látszik a lassan elkészülő Mol Campus, de ha személyesen is ellátogatunk a Kopaszi gát környékére, akkor jóval nagyobb volumenű beruházást láthatunk magunk körül, hiszen napról napra bővül a BudaPart. Bár a Rákóczi híd hatalmas forgalmat bonyolít le, és a híd egyik oldalán található Infopark is jelentős munkaerőt foglalkoztat, itt a Lágymányosi öbölnél szinte egy külön világ fogad minket.
Az öböl két oldalán elterülő zöld park, a nyugtató víz látványa, a vendéglátóipari egységek hangulata, illetve a másik oldalon az irodaházak és lakóépületek változatos színvilága és formagazdagsága igazán komfortos és minőségi életteret biztosít mind az ide költözőknek, mind az itt dolgozóknak, illetve a kikapcsolódási szándékkal érkezőknek.
A strandon nyugágyak várják a pihenni vágyókat, az irodaházakból ebédre indulnak a dolgozók, a lakóházak erkélyein zöld növények tündökölnek, és ezek csak kiragadott példák és momentumok abból a miliőből, amelyek jellemzik a BudaPartot. Mert ugyan még csak a harmadánál tart az összberuházás, máris kirajzolódik egy önálló élettér, egy olyan új városnegyed, ahol a zöld környezet harmonikus és pezsgő mindennapokat biztosít.
Jól látható a koncepció, miszerint az irodaházak a Mol Campussal együtt a híd mellé kerültek, így erőteljesen védik a negyed belső részeit, ahol a lakóházak épültek. Az egyes házak különböző méretben készültek el, ezzel színesítették a negyedet, valamint elősegítették, hogy a lakásokból a kilátás optimalizálva legyen. A sokszínű élettér tervezésében aktívan közreműködött a dán ADEPT várostervező iroda, amely azért is érdekes, hiszen a skandinávok sorra nyerik az építészeti díjakat fenntartható és emberközpontú terveikkel, nem is beszélve Koppenhágáról, ahol a tengerpart környékén világszínvonalú rehabilitáció zajlik.
Visszatérve a konkrétumokhoz, a Property Market által fejlesztett városnegyedben eddig 5 lakóházat, 40 ezer m2 bérbeadható irodaterület, és közel 6100 m2 kiskereskedelmi területet adtak át. Az első ütemekben a városnegyed belvárosias részei jöttek létre – így a sétáló- és bevásárló utca –, a most induló fejlesztési ütemekben már a zöldterületekre is jobban koncentrálnak, valamint óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő is létrejön.
2023 második felében átadják a következő parkfejlesztési ütemet, ezzel létrejön Budapest ötödik legnagyobb közparkja és Buda legnagyobb többgenerációs játszótere. Emellett a jelenlegi ütemében 2200 m2 kereskedelmi ingatlan, 490 lakás és 8 600 m2 irodaépület kivitelezése zajlik. Összességében a 2015-ben elindított BudaPart várhatóan 2030-ra készül el, amikor a tervek szerint 54 hektáron 15 lakóépületben 3 lakás, 12 irodaházban mintegy 250 ezer m² munkatér és csaknem 24 ezer m2 kereskedelmi terület jön létre, amely mintegy 25-30 ezer terem lakó- és munkahelyet.
Schrancz Mihály, a Property Market ügyvezető igazgatója a bejáráson elmondta, hogy a beruházásnak ugyan még csak az egyharmada készült el, de a parkba éves szinten már egymillió látogató érkezik. Eddig összesen 13,5 hektár megújítása, illetve minőségi karbantartása valósult, jelenleg pedig egy 3 hektáros központi park van építés alatt.
Összehasonlításként megemlítette, hogy amikor elkészül az új, 20 hektáros park, akkor ez a Tabán vagy a Városmajor méreténél is nagyobb közpark lesz. Budapest egyetlen dunai strandja ismét megnyitotta kapuit, 2021-ben elkészült a tereprendezés, zöldítés, a partszakaszon madárbarát kertet alakítottak ki, a strand pedig folyamatosan ellenőrzött vízminőséggel és mederrel működik.
A Property Market ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: ahhoz, hogy a nagyvárosok átalakításával, fejlesztésével minél élhetőbb környezetet teremtsünk, szemléletváltásra van szükség. Talán a legfontosabb a „Traffic place to people place” – elv, vagyis a városi tereket ne helikopterről, a közlekedési infrastruktúrának mindent alárendelve tervezzük meg, hanem a gyalog vagy a kerékpárral közlekedő emberek valós igényeire igazítsuk sok zölddel, közösségépítésre alkalmas helyekkel.
Mi a „15 perces város” koncepciót helyeztük a középpontba, vagyis abból indultunk ki, hogy a fővárosban nagyon kevés városi alközpont található, sok embernek kell a városban a lakhely, a munkahely, és az egyéb elintézendő okán ingáznia, jelentősen növelve ezzel a fogalmat. A mai nagyvárosfejlesztés célja a decentralizáció, egy kompakt város létrehozása, ahol lehetőség szerint közel esik egymáshoz a lakóhely és a munkahely, összegezte Schrancz Mihály.
Fotók: Palkó György, WeAreEnigma, Realista
