A Debreceni Egyetem megvette a Forest Offices irodaházat. Mit fognak vele kezdeni?

A Forest Center néven tovább élő vadonatúj épületegyüttes lehetőséget nyújt piaci vállalatokkal történő együttműködésre, vagyis továbbra is jelen lesznek irodát bérlő cégek. Emellett az egyetem saját célra is igénybe veszi a tereket, illetve fizetős magánegészségügyi szolgáltató érkezhet a falak közé.

Mielőtt azonban új tulajdonossal folytatódna a komplexum története, érdemes számba venni, hogy miért is építették fel. A vidéki nagyvárosok munkaerőpiaci bővülésének és a globálisan is jelentős vállalatok megtelepedésének egyik legnagyobb akadálya mindig is a megfelelő irodaállomány hiánya volt. Tegyük hozzá, hogy a magasan képzett szakemberekről beszélünk és nem az összeszerelőüzemek világáról.

A HIPA (Nemzeti Befektetési Ügynökség) az elmúlt években számos ösztönzővel csábította Magyarországra a nagyvállalatokat, nem véletlenül Lengyelország és Románia mellett hazánkba települt a legtöbb SSC a régióban, nem beszélve a kutatási-fejlesztő központokról. Szeged és Debrecen kiemelkedő vállalatokat vonzott magához, de Pécsett, Miskolcon vagy éppen Székesfehérváron is megjelentek a globális központok.

Többnyire a több nyelven beszélő fiatal szakemberek, a jelentős egyetemi know how és háttér, a jó életkörülmények, a kiváló közlekedési lehetőségek és a viszonylag olcsó munkaerő vonzotta a cégeket. A gigaprojekt Achilles-ina mindig is az ingatlanpiac volt, hiszen Budapesten összpontosul a modern irodaállomány túlnyomó többsége, kevés új irodaház épült vidéken.

Ebben a piaci környezetben izgalmas a Forest Offices szerepe, hiszen a fent említett célok miatt építették meg. De ezen kívül is a civis városban számos ingatlan készült el, illetve szerepel a tervek között. De említhetjük az NI (National Instruments) helyi irodáit is, amelyek szintén nemzetközi színvonalat képviselnek. Debrecenben jelentős ipari zónák alakultak ki és fejlődtek folyamatosan, ahol itt-ott megjelent már a modern iroda is.

Még 2017-ben jelentették be a városban, hogy az Új Főnix terv keretében 100 milliárd forint áramlott a városi gazdaságba, amellyel háromezer új munkahelyet teremtettek, ebből nyolcszázat az üzleti szolgáltatói szektorban. Az új irodakapacitásokkal együtt pedig elérheti a hatezret a szolgáltató központokban dolgozók száma Debrecenben. Itt nevesítették, hogy a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és a Hunép Universal Építőipari Zrt. együttműködésében 10 milliárd forintért épül fel az irodaház, amelyben több mint 2000 új munkahely létesül a szolgáltatóipar számára.

Némi csúszás után 2019-ben adták át a komplexumot: a 3 külön szárnyból álló épületben 5 emeleten összesen mintegy 22 ezer négyzetméternyi flexibilisen osztható irodaterületet és 198 parkolóhelyet hoztak létre. A BORD Építész Stúdió Kft. által tervezett LEED Gold minősítésű irodaház később a Garda Ingatlan Fejlesztő Befektetési Alap tulajdonába került, és 2020 elején beköltözött az első nagyobb bérlő is.

Hogyan működik tovább?

A komplexum környezetbarát, energiahatékony építészeti megoldásokkal, világos belső terekkel, zöldtetővel, terasszal, kávézóval és étteremmel hangulatos környezetet teremt a nagyerdei övezetben. A környék egyébként is hatalmas átalakuláson ment keresztül az elmúlt periódusban, hiszen az új arculatot új, modern épületek határozzák meg (Campus, Főnix Csarnok, Debreceni Sportuszoda). Az irodaház megközelíthetősége is megfelelő, hiszen akár tömegközlekedéssel, akár kerékpárral könnyen idejuthatunk.

Az irodaházat 2021-ben a GTC vásárolta meg, amely Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ingatlanbefektetője és -fejlesztője. A legújabb hír szerint pedig a BT (British Telecommunications) 2023-ban költözteti be az 500 fős helyi üzleti szolgáltatóközpontját, vagyis egy komoly presztízsbérlővel gyarapodik az irodaház közössége.

Az irodapiaci bizonytalanság a világgazdasági krízisből fakadóan nyilván a vidéki piacokat is jelentős mértékben érintette, a lassulás nem kedvez a fejlesztések gyors befejezésének, illetve az üresedési ráta is szép lassan növekedni kezdett. További izgalmas kérdés, hogy az egyetem mint tulajdonos milyen vagyon- és ingatlankezelési stratégiákkal kívánja rentábilisan működtetni az irodaházat, milyen szakember-állománnyal rendelkezik ehhez a nagy munkához, illetve hogyan lehet vegyes funkcióban működtetni az egységes koncepció mentén megvalósított fejlesztést.

A kérdések azért is adekvátak, mert a jelenleg eneriaválságban még inkább előtérbe kerülnek a létesítménygazdálkodási kvalitások, illetve az egyik legfontosabb új trend az ingatlanszektorban is a fenntarthatóság. Költséghatékonyság és takarékosság minden szinten, ez a mantra mindenhol. Pozitív tény szerencsére, hogy az irodaház LEED Gold minősítéssel rendelkezik, vagyis adottak a feltételek a hatékony és jó működéshez.