Az elmúlt években egyre jelentősebb összegeket hozott havonta a lakástulajdonosok számára ingatlanuk bérleményként való kiadása, a trendek pedig még tovább segítik a magasabb hozamok elérését. A bérlemények iránti kereslet növekedése, valamint a bérleti díjak emelkedése is jelentős pénzügyi előnyöket eredményez, de egyéb kedvező feltételek is segítik az ingatlanba fektetőket. A LIVING és az ELTINGA kutatóközpont egy újabb közös tanulmányt készített, amelyben a bérlői piac változását és a tulajdonosok számára elérhető lehetőségeket vizsgálták.
A lakossági megtakarítók közül sokan döntöttek az elmúlt években a befektetési célú lakásvásárlás mellett annak érdekében, hogy a tulajdonuk bérleményként kiadva termeljen hozamot számukra. A tanulmány szerint az ilyen jellegű befektetések sikerét a jövőben is több trend segítheti, többek között a bérlemények iránti kereslet növekedése és a bérleti díjak emelkedése.
Egyre többen döntenek a lakásbérlés mellett
Országosan és a fővárosban is jelentősen növekedett az elmúlt években a bérelt lakásban élők száma, utóbbi helyen pedig még magasabb arányt képviselnek a nem saját otthonban élők. A trendek folyamatos növekedést mutatnak: a KSH számai szerint Budapesten a piaci áron bérelt lakásban élők aránya 2010-ben 7,3 százalékos, 2015-ben 8 százalékos, míg 2020-ban már 9,8 százalékos volt.
A fiatalabb generáció esetében a lakásbérlés megítélése is jelentős változáson ment keresztül, hiszen ez a csoport már kevésbé ragaszkodik a saját tulajdonhoz, de a rugalmasság is döntő tényező náluk. A K&H 2022 harmadik negyedéves ifjúsági index felmérése szerint például a megkérdezett 19-29 évesek már kevesebb mint a fele gondolta azt, hogy a lakásbérlés pénzkidobást jelent, a két évvel korábbi több mint kétharmados arányhoz képest. A megkérdezettek ötöde pedig már az egész életét illetően el tudta képzelni, hogy saját lakás helyett bérelt ingatlanban éljen.
A bérleti díjak emelkedése is kiemelkedő hozamot jelent a befektetők számára
A befektetők számára szintén kedvező, hogy az elmúlt két évben dinamikusan emelkedett a lakások bérleti díja. Bár a covid-járvány jelentős esést okozott az elkért díjakban, a piac mostanra magára talált, sőt, a korábbi maximumot is túlszárnyalják a bérelhető ingatlanokért elkért összegek. 2020 januárjához képest a KSH budapesti lakbérindexe körülbelül 29 százalékkal emelkedett idén júliusig, míg a járvány idején jellemző minimumhoz képest több mint 50 százalékos drágulás volt megfigyelhető.
Az átlagos lakbér szintje a KSH közlése szerint 2023 első felében 221 ezer forint volt a fővárosban, de hasonló magas szintekről számoltak be az ingatlan-közvetítő hálózatok is. Az újépítésű, korszerű ingatlanok pedig ennél magasabb bérleti díj mellett is bérlőre találhatnak az alacsony rezsiköltségek miatt, hiszen a bérlők leendő lakásaik összköltségét nézik.
Szintén a lakásbefektetések felé terelhet, hogy július 1-től kezdődően, néhány kivételtől eltekintve (állampapírok, ingatlanbefektetési jegyek) a hozamok után a személyi jövedelemadó mellett szocho-t is kell fizetni. A lakásbefektetésen keletkező hozamok után azonban a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül nem kell más teherrel számolni, vagyis a realizált nettó hozam is magasabb lesz.
Fotó: Getty Images
