2022. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, a lakások száma pedig 4 millió 593 ezer – jelentették be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sajtótájékoztatóján. A népszámlálás során beérkezett kérdőívek feldolgozása jelenleg is zajlik, a második negyedévben az előzetes települési adatok, ősztől pedig már a végleges eredmények közzététele várható.
Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő). A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád, ahol 183 ezer főt számláltak. Míg a legutóbbi népszámlálás óta két vármegyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) nőtt, a többi vármegyében és a fővárosban csökkent a népesség száma. A legnagyobb növekedés (10%) Pest, míg a legnagyobb csökkenés (13%) Békés vármegyében történt.
Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron emelkedik ki. A legritkábban lakott Somogy vármegyében alig negyedannyian laknak egy km²-en, mint Pest vármegyében. A népesség területi koncentrációját jól mutatja, hogy 2022-ben az ország népességének 18%-a Budapesten élt. A népesedési viszonyok eltérő képet mutatnak a különböző típusú településeken, mind a termékenység, mind a halandóság, mind a vándorlások tekintetében.
A népesség csökkenése ugyan valamennyi településtípusnál megfigyelhető, annak mértéke a községekben a legkisebb (1,8 %), negyedakkora, mint a megyei jogú városokban (6,8%). A népességváltozás eltérő módon érintette az egyes vármegyéket. A természetes fogyás mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, míg Békés vármegyében volt a legnagyobb. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertesének Pest vármegye számított, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye népességmegtartó ereje volt a leggyengébb.
Magyarország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik. 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6 százalékkal nőtt. 2011–2022 között 171 ezer lakás épült. 2013 volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme. A lakások száma Békés kivételével az ország valamennyi vármegyéjében növekedett, a legnagyobb mértékben Győr-Moson-Sopron, Pest és Somogy vármegyében. A dunántúli vármegyék esetében jellemzően nagyobb volt a lakásszám-növekedés, mint a keleti országrészben. Ha a településtípusokat vizsgáljuk, a lakásszám a vidéki városokban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt 11 évben, a községekben alig változott.
Fotó: pixabay.com. Grafikonok: ksh.hu
