Ellentétes hatást válthat ki a városi CSOK eltörlése

A kormány múlt heti bejelentésének értelmében 2024. január elsejétől alapjaiban változik meg a babaváró hitel és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) konstrukciója. Juhász Attila, az ÉVOSZ Magyar Építőanyagkereskedelmi Tagozatának az elnöke, valamint az Új Ház Zrt. igazgatóságának elnöke arról beszélt, a módosításnak már idén érezhető pozitív és negatív hatása is lehet az ingatlanpiacon. A szakértő szerint év végéig sokan fogják igénybe venni a jelenlegi konstrukciók mellett a családtámogatásokat, ugyanakkor a lakáscélú beruházások leállhatnak, mert a befektetők kivárásra játszhatnak.

Az építőanyag-kereskedelemben egyharmadával esett vissza az árbevétel idén a tavalyi év hasonló időszakához képest. Még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt három hónapban a tendencia tovább romlott, a szerkezetépítéshez szükséges anyagok árbevétele a felére esett vissza, ami előrevetíti, hogy zuhanórepülésben van az új projektek száma.

Úgy tűnik, a kormány meghallotta a szereplők segélykiáltását és a családtámogatásokat érintő változtatásokról döntött. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön közölte: 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel a babaváró hitelt, ahol a nő 30 év alatti, továbbá bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek rá a várandósságuk igazolása esetén.

A hitel összegét pedig 10-ről 11 millióra növelik. Bejelentette azt is, hogy a CSOK falun érvényes szabályait megtartják, és 50 százalékkal megemelik a keretösszegeket, ugyanakkor a városokban a jövőben nem lehet majd igénybe venni. A kormány új támogatási rendszert dolgoz ki az 5000 főnél nagyobb településekre.

A befektetők eltolhatják a beruházásokat jövőre

Juhász Attila szerint a városi CSOK megszüntetésének oka az lehet, hogy – a főváros legnagyobb társasház beruházóinak beszállítójaként – tapasztalataik szerint az új építésű ingatlanokat vásárló budapesti vevőkörnek csak a töredéke vette igénybe ezt a támogatást, nem ez volt az igazi motiváció a lakásvásárlások esetében.

„Az Építészeti Törvény társadalmi egyeztetésre bocsájtott tervezetében lévő információk alapján is sejthető volt, hogy a kormány védené a fővárost, a nagyvárosokat és a nagyvárosok agglomerációját a túlzott ingatlanfejlesztésektől, melyben olyan ösztönző és támogató program kidolgozása van tervbe véve, ahol a zöldmezős területfejlesztésekkel szemben előtérbe helyezné a barnamezős beruházásokat, és ezeket inkább a kistelepülések irányába próbálná eltolni. Azzal, hogy az ötezer főnél nagyobb lakosságú településeken már nem lesz elérhető a CSOK, ez a feltételezés megerősítést nyert” – fogalmazott az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

Ellentétes hatások

A szakértő rámutatott, a most bejelentett módosítások már azelőtt ellentétes hatást válthatnak ki az ingatlanpiacon, hogy életbe lépnének. Kifejtette, hogy az átmeneti időszakban, tehát 2024. január elsejéig sokan fogják még várakozásaik szerint igénybe venni a jelenlegi feltételek mellett az otthonteremtési támogatásokat, mert nem tudni, mi jön utána. És éppen ebből következik a negatív hatás is, ugyanis ez óvatosságra inti a befektetőket és a fejlesztőket, akik kivárhatnak.

„Azzal, hogy a falusi CSOK támogatási keretét jelentősen megemelik, lesznek olyan, eredetileg idénre tervezett beruházások, amiket tudatosan eltolnak a következő évre a nagyobb támogatás reményében. A támogatás összegének megemelése üdvözlendő, de megítélésünk szerint ahhoz, hogy ne fékezzen be az év második felében még jobban a piac, minél előbb egy tiszta képet kellene adnia a kormányzatnak arról, hogy konkrétan milyen támogatási forma várható a városi CSOK után. Szorgalmazzuk, hogy a részletszabályok a lehető leggyorsabban lássanak napvilágot” – jelentette ki.

Juhász Attila hozzátette, a szakma másik elvárása az lenne, hogy az állam kedvezményes lakáshitellel, zöldhitellel támogassa az ingatlan-beruházásokat, amire korábban már volt példa, a jelenlegi kamatkörnyezet ugyanis jelentősen visszafogja az ingatlanpiac volumenét. Az Új Ház Zrt. igazgatáságának elnöke szerint önmagában már az is élénkítené az építőipari piacot, ha a kormány legalább az ilyen irányú szándékait közölné a jövő évre vonatkozóan.

Fotó: pixabay