Mutatjuk, hogy mennyivel emelkedtek az ingatlanárak a kiemelt üdülőövezetekben

A kiemelt üdülőövezetek közül a legnagyobb, több mint 30 százalék feletti mértékben a Tisza-tónál emelkedtek a négyzetméterárak 2021-ben, viszont itt kevesebb tranzakciót is bonyolítottak le, vagyis az összetételhatás erősen befolyásolhatta a fajlagos árakban bekövetkező növekedést. Számottevő, 20 százalék körüli volt az emelkedés a Mátra-Bükk üdülőövezetben is. A legkevésbé Sopron-Kőszeghegyalján és Budapest körzetben nőtt a négyzetméterenkénti ár: 7, illetve 8,6 százalékkal. A többi helyszínen, így a Velencei-tónál, a Dunakanyarnál, illetve Mecsek és Villány környékén átlagosan 11,7-16,3 százalékos növekedést mértek.

Az átlagos fajlagos lakóingatlan- és üdülőárak alakulása együtt Magyarország kiemelt üdülőövezeteiben (KÜ) – mozgóátlaggal számolva, 2008=100 (Forrás: Takarék Index)

Továbbra is a budapesti a legdrágább kiemelt üdülőövezet

 Hétszázezer forintos átlagos négyzetméteráraival továbbra is a Budapest kiemelt üdülőkörzet a legdrágább, ezt követi a Balaton vidéke, ahol átlagosan hozzávetőleg 570 ezer forintot kellett fizetni egy üdülő vagy lakóingatlan négyzetméteréért 2021-ben. A harmadik a Dunakanyar, a negyedik pedig Sopron-Kőszeghegyalja. Mindkét helyszínen négyzetméterenkénti 420 ezer forint körül volt az átlagár. A lakások és üdülők négyzetméterenkénti ára továbbra is a Tisza-tónál a legalacsonyabb, még a kiugró drágulás ellenére is: 140 ezer forintos négyzetméterárak a jellemzőek. A Balatonnál és a Tisza-tónál mért árak ugyan közeledtek egymáshoz tavaly, de még így is négyszeres a különbség közöttük.

A gazdát cserélt lakóingatlanok és üdülők fajlagos átlagárai (ezer Ft/nm) együtt 2021-ben Magyarország kiemelt üdülőövezeteiben (Forrás: Takarék Index)

A Budapesten kívüli települések közül Zamárdi volt a legdrágább

 A különböző üdülőkörzetekbe tartozó települések közül továbbra is a Balaton mellettieken a legmagasabbak a négyzetméterárak. 2021-ben Zamárdi volt a legdrágább, csaknem egymillió forintos átlagos négyzetméterárral, de a kevés tranzakció miatt az összetételhatás erősen befolyásolhatta az árak alakulását. (Vélhetően jó minőségű, újszerű, illetve parthoz közeli ingatlanok cserélhettek nagyobb arányban gazdát.) A második legdrágább településnek négyzetméterenkénti 850 ezer forinttal Balatonlelle bizonyult, amelyet Balatonföldvár, Siófok, Fonyód és Balatonfüred követett 802 ezer, 752 ezer, 741 ezer, illetve 675 ezer forintos négyzetméterárral; de Keszthelyt például – amely a maga 389 ezer forintos átlagos négyzetméterárával tavaly a legolcsóbb volt a Balaton melletti települések közül – már megelőzte a Velencei-tó partján fekvő Gárdony. Utóbbi településen 480 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Nagy tavaink közül továbbra is a Tisza-tónál a legalacsonyabbak a négyzetméterárak, Tiszafüreden a balatoni árak töredékének számító 200 ezer forintot kell fizetni egy lakóingatlan vagy üdülő négyzetméteréért. 

Vízparti vagy ahhoz közeli városok medián fajlagos lakóingatlan és üdülő árai együtt 2021-ben, illetve ezek változása 2011.-2021., valamint 2016.-2021. között (Forrás: Takarék Index)

Az új lakások árában háromszoros különbség is lehet a Balaton és a Tisza-tó között

Az elmúlt években sok új lakás építése kezdődött meg a kiemelt üdülőkörzetekben, például a Balatonnál, ahol az árak sok esetben vetekszenek a fővárosi, azon belül is a budai elit kerületekben tapasztalható árakkal. Az adott projekt elhelyezkedése, a vízparti prémium azonban jelentős hatással van az árazásra. A Balatonnál 2022. első negyedévében Balatonakarattyán lehet a legdrágábban új ingatlant vásárolni, itt a kétmillió forintot is átlépték a négyzetméterenként fizetendő összegek, de Balatonakaliban, 

Alsóörsön és Balatonfenyvesen is meghaladták a másfél millió forintot. Hasonló összeget kértek az ugyan nem Balaton-parti, de elhelyezkedése miatt különleges Zalacsányban is. A Velencei-tónál Gárdonyban 922 ezer, Velencén 806 ezer forint volt az új lakások fajlagos négyzetméterára, de itt alapvetően nem a parton helyezkednek el az ingatlanok. A Tisza-tó mellett a használt lakásokhoz hasonlóan új lakást is olcsóbban lehet venni, de itt is meghaladja a 700 ezer forintot az aktuálisan kínált otthonok fajlagos ára.

„Legyen szó bármilyen élethelyzetről, például lakóingatlan, nyaraló vásárlásáról, vagy felújításáról, munkatársaink személyre szabott termékpalettával és magas színvonalú kiszolgálással várják az ügyfeleket. Bár a piacon általános kamatemelési trendek tapasztalhatók, a Magyar Bankholding bankjai június elején csökkentették egyes jelzáloghitelek és Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek kamatait. Célunk ezzel, hogy ellensúlyozzuk a hitelfelvételi kedv várható csökkenését, illetve hogy meglévő és leendő ügyfeleink még kedvezőbb feltételek mellett tudjanak jelzáloghitelt igényelni” – nyilatkozta Somogyi Péter, a Magyar Bankholding lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója.

Az átlagos fajlagos újlakás-négyzetméterárak az egyes településeken a több mint 10 lakást tartalmazó, még szabad lakást kínáló projektekben, azon településeken, ahol a szabad lakások száma legalább 5 (Forrás: Eltinga vidéki újlakás-adatbázis 2022. Q1)

Tízéves időtávon a budapesti körzet drágult a leginkább az üdülőövezetek közül

Az éves árváltozások mellett az elemzők tízéves időtávon is vizsgálták az üdülőkért és lakóingatlanokért átlagosan fizetendő árak alakulását a kiemelt üdülőkörzetekben. E szerint a legnagyobb, 176 százalékos drágulás a budapesti övezetet jellemezte, majd 156 százalékos emelkedéssel Sopron-Kőszeghegyalja, utána pedig a Velencei-tó és a Vértes alkotta övezet következett a sorban 149 százalékkal. A Balatonnál 134 százalékos árnövekedést mértek 2011 és 2021 között az üdülők és a lakóingatlanok fajlagos árában. A legkisebb, 65 százalékos emelkedés a Tisza-tónál volt tapasztalható. Érdekesség, hogy az egyre nagyobb agglomerációs szerepének köszönhetően a Velencei-tó-Vértes kiemelt üdülőkörzet még a Balatonhoz képest is relatíve felértékelődött az elmúlt tíz évben.

A gazdát cserélt lakóingatlanok és üdülők fajlagos átlagárainak (ezer Ft/nm) változása együtt 2011. és 2021. között Magyarország kiemelt üdülőövezeteiben (Forrás: Takarék Index)

Települési szinten a Balaton környéke drágult leginkább tíz év alatt

Az elmúlt tíz évet települési bontásban vizsgával az látszik, hogy a Balatonnál emelkedtek a legnagyobb mértékben a négyzetméterárak: Fonyódon, Balatonbogláron, Zamárdiban, Balatonföldváron és Balatonfüreden három és fél-négy és félszeresére nőttek az átlagos négyzetméterárak. A Velencei-tó partján is jelentős volt az üdülők és lakóingatlanok négyzetméterének drágulása: Gárdonyban és Velencén is több mint háromszorosukra emelkedtek. A Tisza-tónál, Tiszafüreden szerényebb mértékű volt a drágulás, de így is duplázódtak az árak tíz év alatt.

Balatoni kitekintés: Fonyód és Siófok part menti részei a legdrágábbak

Az ország talán legnépszerűbb üdülőkörzetét, a Balatont külön vizsgálva Fonyód és Siófok térségének part menti részein kellett a legmagasabb, négyzetméterenkénti csaknem 800 ezer forintos medián árat fizetni az üdülőkért és lakóingatlanokért 2021-ben. Őket a Balatonfüred környékének part menti része követte 660 ezer forintot meghaladó összeggel. A nem part menti területeket nézve Keszthely térségében voltak a legmagasabbak a négyzetméterárak, többek között Hévíz húzta felfelé az átlagot.

A 2021-ben gazdát cserélt lakó- és üdülőingatlanok fajlagos medián ára a Balatonnál az egyes járások part menti és parttól távolabbi részei esetében (A Balatonfüredi járás parttól távolabbi része esetében a 2020-2021-es átlagos fajlagos árat tüntettük fel a kevés tranzakció miatt. Forrás: Takarék Index)

A Balaton melletti járásokban fekvő ingatlanok drágulását tízéves visszatekintésben elemezve Fonyód környékén volt a legnagyobb az emelkedés, csaknem 250 százalékkal nőttek az árak. Valamivel alacsonyabb mértékű, 223 százalékos növekedést jegyeztek fel a négyzetméterenkénti árakban Balatonfüred térségében. Tapolca környékén 206, Siófok térségében pedig 202 százalékos árnövekedés ment végbe. A Balaton üdülőkörzetben a parttal rendelkező járások közül a Fonyódi, a Siófoki és a Tapolcai tízéves időtávon relatíve fel-, Keszthely és Marcali övezete pedig relatíve leértékelődött. Érdekesség, hogy Balatonalmádi, illetve Balatonfüred térsége tízéves visszatekintésben fel-, ötéves időtávon nézve viszont leértékelődött.

A lakó- és üdülőingatlanok medián fajlagos árainak alakulása 2011., 2016. és 2021-ben, valamint a drágulás mértéke 10, illetve 5 éves időtávon az egyes balatoni járásokban (Forrás: Takarék Index)

Ahogy arra az áprilisi Takarék Index is rávilágított, az elmúlt években sokan már nemcsak másodlagos, hanem elsődleges otthonukat vásárolták meg a Balaton környékén, párhuzamosan az otthoni munkavégzés terjedésével. A Takarék Index elemzői által vizsgált időszakban, 2016 és 2020 között a beköltözők száma végig meghaladta az elköltözőkét, az egyenleg eleinte 0,4-0,5 százalék körül mozgott, majd 2019-től tovább élénkülve 0,7 százalékra emelkedett, 2020-ban pedig – vélhetően a koronavírus-járvány miatt is – ugrásszerűen nőtt, és meghaladta a 2,6 százalékot. 

Fotó: pixabay.com