Idén 25 százalékos növekedés várható a lakáspiacon, a tranzakciók száma a tavalyi 100 ezer után elérheti a 130 ezret. 2025 további keresletélénkülést hozhat majd, amihez az állampapír-befektetésekből, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárakból az ingatlanpiac felé elmozduló akár ezermilliárdos pluszforrás is hozzájárulhat, hangzott el az OTP Bank, az OTP Ingatlanpont és a zenga.hu ingatlankereső portál sajtóbeszélgetésén.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján idén az első negyedévben 36 százalékkal, a második negyedévben pedig 20 százalékkal nőtt a forgalom a lakáspiacon az előző év azonos időszakához képest. Idén a második negyedévben a lakásárak nominálisan csaknem 10 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi értékhez képest, összességében pedig idén 8-10 százalékos nominális áremelkedés várható, sorolta az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az idei hazai lakáspiaci lendülettel – mind a forgalom, mind az árak alakulásával – európai szinten is az élmezőnybe tartozik Magyarország. Sőt, a budapesti újlakáspiacon is egyre jobb számokkal találkozhatunk, hiszen az első félévben 90 százalékkal (háromezerrel) nőtt a társasházi új lakások kínálata, ezzel párhuzamosan 3500 új társasházi lakást adtak el, így a forgalom bő kétszeresére emelkedett 2023 hasonló időszakához képest. Sorra indulnak a nagy projektek, idén 6500 új társasházi lakás átadása várható.
Kasziba Erika, az OTP Bank Lakáshitelek üzletfejlesztéséért felelős szakmai vezetője a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján hozzátette, hogy a lakáshitel-szerződések összege a tavalyi 600 milliárd forintról 2024 végére több mint duplájára nőhet. Idén a CSOK plusz adott lendületet a piacnak, miután megszűntek a klasszikus állami támogatások, egyedül a falusi csok maradt, mint vissza nem térítendő támogatás. Mindez megjelent a hitelek nagyságában is: míg tavaly az átlagos hitelösszeg 11 millió forint körül alakult, idén már 17 millió forintra nőtt.
