Fél év múlva csökkenhetnek a kamatok?

Az elmúlt időszakban hozzá kellett szokni ahhoz, hogy számos külső és belső tényező negatív irányba mozgatta a forint árfolyamát. Remélhetőleg 2023 ebben fordulatot hoz – mondta a növekedés.hu-nak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Alapfeltevése szerint az infláció 2023 elején tetőzik. Ezt követően először megindul egy lassú lejtmenet, majd a második félévtől gyorsabb ütemben fékeződik az árdinamika.

Ahogy magunk mögött hagyjuk a telet, úgy csökkenhet a feszültség a fosszilis energiahordozókra jobban támaszkodó, illetve az orosz energiafüggőséggel rendelkező országokban. Magyarország is ilyen ország. Ha nem kell meglehetősen drágán energiát vásárolni, az javíthatja a külső egyensúlyt is. Ezzel párhuzamosan folyamatos pozitív exporttevékenységre lehet számítani 2023-ban – mutatott rá Virovácz Péter.

Mindeközben mérséklődik a belső kereslet. Ezek a folyamatok együttesen javítják a külső egyensúlyunkat. Ez pedig forint-erősítő hatású. Az uniós pénzekkel kapcsolatos legnagyobb kérdés lezárult. A következő mérföldkő az első negyedév vége lesz. Ha sikerül az uniós elvárásokat teljesíteni, az jelentős optimizmust hozhat a forintpiacon. Kedvező esetben mind az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alapot, mind a 7 éves ciklusból befagyasztott 6,25 milliárd eurót haza hozhatjuk – fejtette ki Virovácz Péter. Ha a hozzáférést biztosítják már az önmagában megnyugtatja a piacot és egyben erőt ad a forintnak.

A monetáris politika várhatóan az első negyedév során még mindig a szigorról fog szólni. Érdemi változást, lazítást 2023 második negyedévében láthatunk. Ekkor először a 18 százalékos irányadó kamatot kezdheti csökkenteni a jegybank. Az év második felében pedig már számolhatunk egy óvatos kamatcsökkenési ciklussal. Ezzel egyidejűleg Magyarországon a legmagasabbak a régióban reálkamatlábak, ami szintén forinterősítő hatású – mondta el Virovácz.

2023-ban folytatódó költségvetési konszolidációval számol az ING Bank vezető elemzője. A költségvetési hiány jövőre 3,5 százalékra csökkenhet, míg a GDP arányos államadósság 73 százalék közelébe mérséklődhet. Ez szintén a forint javára billentheti a mérleget. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a hitelminősítő intézetek nem minősítik le Magyarországot. Legfeljebb a kilátásunkat ronthatják le, annak viszont nincs érdemi piaci hatása.

2023 közepén 380 körül mozoghat az euró/forint árfolyam. Vagyis a mostani szintekről bő 5 százalékos forinterősödés jöhet az euróval szemben. Ha azonban valóban beindul a kamatvágás a jövő év második felében, és az MNB meglátja az infláció elleni küzdelem végét, az a későbbiekben enyhe forintgyengülést hozhat. Mindez visszaterelné az euró/forint árfolyamot az év végéig 385-390 közötti sávba – mutatott ár Virovácz Péter.

Fotó: Getty Images