Miközben zajlik a népszavazás Terézvárosban az Airbnb-s lakások korlátozásáról, betiltásáról, a rövidtávú lakásbérlésben érdekelt tulajdonosok az illegálisan működő Airbnb-ingatlanokat vették górcső alá.
Korábban az érdekvédelmi szervezetek a VI. kerületben szabálytalanul tevékenykedő airbnb lakásokról egy 700-as listát adtak át az önkormányzatnak – amely nagyjából lefedi az összes illegálisan működtetett lakást –, de nehezményezték, hogy információjuk szerint az önkormányzat csak alig pár tucat esetben hajtott végre ellenőrzést.
Ez a hétszáz otthon a legálisan működő, rövid távra kiadott lakások több mint 30%-át teszi ki, és hamis vagy lopott NTAK azonosító számmal rendelkeznek. Tehát az önkormányzati adatbázis szerint nincs működési engedélyük, vagy a lakás engedélye nem arra a kapacitásra szól, amit hirdetnek, hívta fel a figyelmet a Felelős Szálláskiadók Szövetsége.
Az illegálisan működő lakások visszaszorítása nagyszámú lakást terelhetne vissza a piacra, ami az önkormányzat egyik legfontosabb célkitűzése is. Vagyis a teljes tiltás helyett a már most rendelkezésre álló megoldások azonnali hatást gyakorolhatnának, mérsékelve a feszültségeket a lakosság és a kiadók között.
A kérdés az, hogy miért nem kerül sor ezeknek a javaslatoknak a részletes megvitatására és alkalmazására. Számos, már bizonyítottan működő gyakorlat van, amelyek enyhíthetnék a feszültségeket, miközben a gazdaságra és az ingatlanpiacra gyakorolt negatív hatások minimalizálhatók lennének. Az együttműködés az érdekvédelmi szervezetekkel a lakók, a kiadók és az önkormányzat közös érdeke, és hatékonyabb, gyorsabb megoldást eredményezhetne a teljes tiltásnál.
Fotó: pixabay – illusztráció