“A korábbinál bizonytalanabb gazdasági körülmények, az infláció felgyorsulása miatt növekvő mindennapi kiadások, a rezsiszabályok változásához köthető óvatosság nyomot hagyott a budapesti lakáspiacon. Az eladásra szánt ingatlanoknál felértékelődtek a kisebb alapterületű lakások. A változás következtében panelek és a téglaépítésű garzonok közötti árkülönbség szinte teljesen eltűnt” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette:, hogy „a garzonlakások népszerűsége annak is köszönhető, hogy a kisebb alapterületük miatt ezeknek a rezsiköltsége is alacsonyabb. Ráadásul az infláció miatt az ingatlanpiacra menekülő befektetők is ezeket keresik a legjobban.”
Mennyibe kerülnek a legkisebb tégla- és panelgarzonok?
Az ingatlan.com adatai szerint szeptember közepén az eladásra kínált, legfeljebb 119 négyzetméteres budapesti lakások átlagos négyzetméterára 957 ezer forintot tett ki, ez 20 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten.
Ehhez képest a 40 négyzetméter alatti lakásoknál picit magasabb, 21 százalékos áremelkedés következett be, ennek eredményeként 1,02 millió forintra kapaszkodott az átlagár. Ugyanakkor ebben a méretkategóriában, azaz a panelgarzonoknál 26 százalékkal 957 ezer forintra nőtt az “egységár”. A téglaépítésű társaikat 1,04 milliós összeg jellemezte, ez pedig 22 százalékos áremelkedést takar.
A 40-79 négyzetméteres lakások esetében a paneleknél 30 százalékkal 780 ezer forintra, a téglaépítésűeknél 21 százalékkal, kereken 1 millió forintra nőtt a négyzetméterár. Az egy kategóriával nagyobb alapterületű, 80-119 négyzetméteres lakásoknál hiányoznak a panelek, hiszen ekkora méretben ritkának számítanak. Az ilyen méretű téglaépítésű lakásokat 988 ezer forintos négyzetméteráron kínálták a tulajdonosok eladásra, ez pedig 18 százalékos növekedést jelent éves szinten.
Az ingatlan.com szakértője szerint utóbbiak átlagtól elmaradó áremelkedése is azt jelzi, hogy a vevők igyekeznek a kisebb alapterületű, ezáltal összességében olcsóbb lakások felé fordulni.
Fotó: Getty Images
