Garzonlakást venni vagy bérelni éri meg jobban az egyetemi évek alatt?

Idén július 24-én hirdetik ki a felvételi ponthatárokat, összesen 120 ezer diák esetében dől el, hogy melyik egyetemen folytathatja a tanulmányait. Ezzel párhuzamosan megkezdődik az albérletpiaci főszezon, amikor a fiatalok jelentős része kiadó lakást keres magának. Ebben az időszakban sok bérlőjelölt családjában felmerül a kérdés, hogy bérlés helyett lakáshitelből vásároljanak-e ingatlant. A válasz azonban városonként és budapesti kerületenként is eltérő lehet – áll az ingatlan.com friss elemzésében.

Mennyiért lehet kivenni vagy megvenni a garzonokat Budapesten belül?

“Az albérletpiaci főszezon egyik slágerét az egyetemvárosokban található, 40 négyzetméternél kisebb alapterületű garzonlakások jelentik. Ezek iránt megnő a kereslet, bár a szóban forgó ingatlanok mind az eladó, mind a kiadó lakásoknál egész évben keresettek” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette: “2022-ig az alacsonyabb kamatszinteknek köszönhetően ugyanannak a lakásnak a törlesztőrészlete tipikusan alacsonyabb volt, mint a bérleti díja, azóta viszont változott a kép. 2023-ban a magas kamatkörnyezet miatt drágábbá váltak a lakáshitelek, ám a kamatok azóta jelentősen csökkentek. Ma már a megfelelő önrésszel rendelkező családoknak vagy fiataloknak ismét érdemes mérlegelniük, hogy a bérlés helyett inkább vásároljanak egy garzonlakást.”

Az ingatlan.com adatai szerint a legnagyobb garzonkínálattal rendelkező városrészek közé tartozik Budán a III. és a XI. kerület, előbbiben 180 ezer, utóbbiban 190 ezer forint a garzonok átlagos bérleti díja, az eladási áruk pedig átlagosan 40 és 47 millió forint.

money.hu adatai szerint egy 20 százalékos önrésszel felvett 20 éves futamidejű, 6,5 százalékos fix kamatozású lakáshitelnél 238 ezer és 280 ezer forintos törlesztőrészlettel lehet számolni. Azaz a bérleti díj a törlesztés 76 és 78 százalékát adná. A szintén jelentős garzonkínálatot felvonultató pesti kerületek közül a VI.-ban, a VII.-ben, a IX.-ben, a XIII.-ban és a XIV.-ben 165-200 ezer forintos átlagos bérleti díjjal kínálják a kiadó garzonokat. Az eladási ár pedig 32,4-42,7 millió forint. A szóban forgó kerületekben a bérleti díj a példában szereplő lakáshitel törlesztőjének 75-84 százalékát fedezné. “Rendhagyó a VIII. kerület, ahol a kiadó garzonlakásokra 200 ezer forintos átlagos bérleti díj jellemző. Az eladó társaik esetében az ár 40 millió forint. A lakáshitelből történő finanszírozás a 193 ezer forintos törlesztőrészlet lényegében pariban van egymással” – emelte ki Balogh László.

Mi a helyzet az egyetemvárosokban?

A nagy egyetemvárosok közül Debrecenben 150 ezer forintos átlag jellemző a garzonokat. Míg Győrben 135 ezer, Székesfehérváron 130 ezer, Szegeden és Pécsen 120-120 ezer, Veszprémben 110 ezer forintos bérleti díjjal indul a szezon. Kecskeméten pedig 100 ezer, Miskolcon pedig 95 ezer forint ugyanez. Az érintett városokban a garzonlakások átlagára 19,9-47,2 millió forint. Így a bérleti díj a törlesztőrészlet 63-95 százalékát adja. A legjobb mutató Miskolcot jellemzi, ahol az átlagos bérleti díj súrolja a havi törlesztőrészlet összegét.

Balogh László kiemelte, hogy a fenti példák az adott területek átlagos adatai alapján kerültek kiszámításra. Egy-egy konkrét esetben viszont lehetnek módosító tényezők, amik befolyásolhatják a végeredményt. A money.hu adatai szerint a bankok lakáshitel-ajánlatai között például 5 millió forintos különbség is lehet egy 20 évre felvett 20 milliós hitel visszafizetendő összegében. A szakember jótanácsként fogalmazta meg a döntés előtt állóknak, hogy a megoldandó helyzet időtartamát is érdemes mérlegelni.

“Ha csak 2-3 éves képzési időre kell megoldani a fiatalok lakhatását, akkor lehet, hogy a bérlés a kifizetődőbb. Ha viszont a fiatalok az adott városban vállalnak munkát is, vagy a lakást később bérbeadják, akkor 5-10 éves időtávon már a vásárlás lehet előnyösebb döntés. Egy 30 millió forintba kerülő ingatlan ugyanis 8-8,5 millió forinttal is többet érhet 5 év múlva, ha a lakáspiac tartani tudja a jelenlegi 5 százalékos éves drágulási ütemet” – fogalmazott az ingatlan.com szakértője.

Fotó: Getty Images