Ügydöntő szavazazást tartanak a rövidtávú lakáskiadásról, az Airbnb-ről szeptemberben Budapest VI. kerületében. Ez ellen tiltakozik a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége, mert mint mondják, ez sok vállalkozó család megélhetését lehetetleníti el.
Mióta az olcsó fapados járatokkal radikálisan olcsóbbá vált az utazás, a turisták száma exponenciálisan növekedni kezdett. Ezzel együtt a rövidtávú lakáskiadás virágzásnak indult, amely a hosszú távú lakáspiacra is hatott, hiszen az utóbbi esetben csökkenő kínálat felhajtotta az árakat. Különösen a népszerű lokációkban, városokban nő a lakhatási válság, a fiatalok alig győzik finanszírozni a saját bérleményüket. Bár még mindig jobb a helyzet, mint Kaliforniában, ahol a globális tech cégek dolgozói miatt szinte felrobbantak a bérleti díjak, és egyre többen lettek hajléktalanok.
De térjünk vissza Budapestre, azon belül is a Terézvárosba! A kerület lakói a következő kérdésre válaszolhatnak majd: „Egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsuk meg a társasházi lakások kiadását Airbnb-típusú szálláshelyként?” Soproni Tamás polgármestere ennek kapcsán közölte: a szavazás szeptember 2-től két héten át tart, online és személyesen is lehet majd szavazni a 16 éven felüli, állandó vagy tartózkodási hellyel rendelkezőknek.
Terézvárosban jelenleg 2226 legális magán- és egyéb szálláshely üzemel. A KSH adatai szerint 2023. január 1-jén 29 251 lakás volt Terézvárosban, azaz a rövid távon kiadott lakások körülbelül 7,6 százalékát teszik ki a teljes lakásállománynak. Az önkormányzat – segítve a döntést – kiadványt készít a teljes tiltás mellett és ellen szóló érvekről, melyet a szavazás előtt minden háztartásba eljuttat.
Szerintük ez nem gond
A népszavazás kapcsán a Magyar ApartmanKiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége 80 aktivista részvételével megtartotta kampánynyitóját Hagyjuk élni Terézvárost! címmel”. A találkozón Schumicky Balázs egyesületi elnök rámutatott: ha betiltják az airbnb-ket, a társasházban a közösségi együttélés szabályait be nem tartó bulituristák tömegei továbbra is problémát fognak jelenteni, mert a társasházakban működő hostelek továbbra is kontroll nélkül működhetnek, és jellemzően ezekben a nagy kapacitású olcsó tömegszállásokon szállnak meg ezek a vendégek.
„A kerületben működő, turisták számára kiadott lakások 75%-a ezzel szemben 2-4 fő befogadására alkalmas, és azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy a Budapestre látogató párok, családok azok, akik gondot okoznak a lakóknak” – tette hozzá a MAKE elnöke.
Szerinte nemzetközi példák igazolják, hogy nem igaz az, hogy az „airbnb-k” tehetnek az albérletárak emelkedéséről. Lakhatási válságról a hatodik kerületben amúgy sem lehet beszélni, mert 11 év alatt a kerületből kiköltözők, valamint az új lakások építése miatt 10.000-rel több lakás jut a lakosokra, mint korábban.
Több ezer új lakó érkezhet?
A MAKE elnöke az is fontosnak tartotta kiemelni, hogy ha albérlőként hirtelen megjelenik 3-4.000 új lakó Terézvárosban, akkor a mostani lakóknak kevesebb parkolóhely, bölcsődei és óvodai férőhely fog jutni, mert míg a turisták nem veszik igénybe ezeket a közszolgáltatásokat, az albérlők viszont igen. Ráadásul a kerületi „airbnb-k” több mint 670 millió forint idegenforgalmi adót fizetnek be évente a városrész kasszájába. Ez, a szintén általuk befizetett építményadóval együtt megközelíti az 1 milliárd forintot. Ennek hiánya fejlesztések elmaradásához, vagy a kerületi lakók, vállalkozók által megfizetett adóemeléshez vezet.
A szálláskiadóknak minden érintett számára megnyugtató megoldást jelentő javaslataik is vannak Terézváros részére: a feketén működő szálláshelyek visszaszorítása, az V. kerülethez hasonlóan az új szálláshelyek nyitásának megakadályozása, a meglévő jogszabályok hatékony betartatása. Ezen kidolgozott javaslatokat már többször megosztották Terézváros vezetőivel.
