Mivel a beruházások a GDP növekedését meghaladó mértékben nőttek, a beruházási ráta tovább emelkedhetett. A növekedésben lényeges szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. A beruházások 11%-át realizáló költségvetési szerveknél ugyanakkor a fejlesztések 10,5%-kal csökkentek. 2010-hez képest 107,8%-kal nőttek – azaz több mint megduplázódtak – a beruházások.
A járvány negatív gazdasági hatásait a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, olvasható Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezetőjének elemzésében. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat, azonban az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek.
Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait fékezni fogja a következő időszakban, amit azonban az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat. A feldolgozóipari beruházásokat a rekordszintű működő tőke beáramlás is támogatja. A lakossági beruházásokat az 5%-os kedvezményes újlakás áfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítették átmenetileg, azonban nagyobb mértékű visszaesés várható.
A nemzetgazdasági beruházások 30%-át megvalósító feldolgozóipar fejlesztései 30,6%-kal bővültek az egy évvel ezelőtti mérsékelt bázishoz képest, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú villamosgép-gyártás (akkumulátor) területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek, de a növekedésben szerepet játszott a járműgyártás beruházásainak újbóli élénkülése is, tette hozzá Suppan Gergely.
Az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 16,9%-kal bővült, elsősorban a lakásépítések és ingatlanfelújítások kiemelkedő növekedése miatt. A bérbeadást is szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. kereskedelmi egységek, irodák, raktárak) szintén növelhették az ágazat beruházási teljesítményét. Az irodaátadási hullám a következő években is folytatódhat, ugyanakkor az üresedési ráta az irodaházaknál 9% fölé emelkedett, a raktározás területén pedig 2% alá süllyedt, így ez az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet.
A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 7,2%-kal csökkent a tavalyi magas bázishoz képest, a kedvezőtlen teljesítmény mögött az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt. A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye 3,7%-kal nőtt, többek között a nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások aktivitásának köszönhetően. A megugró online és csomagküldő kiskereskedelem további jelentős raktár és logisztikai, kiszállítási beruházásokat generálhat. A kiskereskedelem fejlesztéseit ugyanakkor visszavetheti az extraprofit adó, az árkorlátozásokon elszenvedett veszteség, és az energiaköltségek meredek elszállása.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a felújítások miatt 11,8%-kal növekedtek a beruházások. A járvány több hullámának lefutása után érezhetően emelkedett a bizalom a szektorban, azonban az energiaárak elszállása, valamint a munkaerőhiány fokozódása elbizonytalaníthatja a az ágazati szereplőket. Szintén jelentős forrásokat biztosít a panziók felújítására Kisfaludy-program.
Kiemelkedően, 44,8%-kal nőttek az energetikai beruházások az egy évvel ezelőttihez képest. A jelentős számú naperőmű pályázat, a mátrai erőmű újranyitása és a paksi beruházások hatására a következő években érdemi növekedés várható. Az építőipari ágazat beruházásai 15%-kal nőttek az egy évvel korábbi viszonylag gyenge bázis után, a bizonytalanabbá váló kilátások miatt azonban lassulhatnak a fejlesztések, amit a termelékenység növelési kényszer és további állami támogatások ellensúlyozhatnak.
Fotó: Budapest ONE
