Mivel nagy a kereslet a reális áron elérhető, jó helyen lévő kiadó lakások iránt, a leendő bérlőnek arról kell meggyőznie a tulajdonost, hogy pontosan fizető, megbízható személy, akinek érdemes kiadni az ingatlant.
A tulajdonos szemszögéből nézve jó jel, ha az érdeklődő elmondja, honnan kap anyagi segítséget, mit dolgozik a tanulás mellett, illetve rákérdez a lakhatással együtt járó szabályokra és érdeklik a részletek: hová kell levinni a szemetet, hogyan kell fizetni a közös költséget, hogyan működik a mosógép stb.
Természetesen a bizalmi viszony oda-vissza működik, és a bérlő is győződjön meg arról, hogy a kiszemelt lakást valóban a tulajdonos adja ki. Érdemes tehát az interneten lekérni a lakás tulajdoni lapját.
Bármit megtehet a tulajdonos?
A bérlők örök félelme, hogy a tulajdonos bármikor kirakhatja, mert eladja a lakást, vagy ő maga költözne be. E kellemetlen helyzet ellen véd, ha a szerződésben egyrészt a felek ésszerű felmondási időt rögzítenek, ha pedig a tulajdonos a határozott idejű szerződést idő előtt mondaná fel, a kaució kétszeresét fizeti vissza kárpótlásként a bérlőnek.
Célszerű megállapodni abban is, hogy a tulajdonos évente hány alkalommal ellenőrizheti személyesen az ingatlan állapotát. A tulajdonos természetesen a bérlő távollétében és tudta nélkül nem mehet be a lakásba, hacsak nincs szó vészhelyzetről, rendkívüli káreseményről, vagy arról, hogy a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, és meg kell arról győződni, hogy egyáltalán ott lakik-e még.
Mire jó a kaució?
Mindkét fél érdeke, hogy a beköltözéskor tételes leltár készüljön a lakás berendezési tárgyairól, és rögzítsük azok állapotát is. Ez azért fontos, mert ha a berendezés vagy az ingatlan állapotában jelentős romlás következik be, akkor a kár megtérítésére a tulajdonos igénybe veheti a kauciót. Itt érdemes megjegyezni, hogy mivel a kaució a tulajdonost védi, így nem jó ötlet beleszámítani az utolsó hónapok lakbérébe, vagyis a szerződés végén lelakhatóvá tenni.
Hogyan fizessük a rezsiszámlákat?
Számos vita megelőzhető azzal, ha a közműveket nem íratják át a felek a bérlő nevére. Ha ugyanis minden a tulajdonos nevén marad, szükség esetén bármikor eljárhat, ügyet intézhet és informálódhat a szolgáltatónál.
A rezsiszámlák befizetését jobb ha a tulajdonos intézi, a fogyasztás ellenértékét pedig a számla ellenében kérje el a bérlőtől. Az is jó módszer lehet, ha a bérlő havi átalányt fizet és a különbözetet évente elszámolja a bérbeadóval.
Az internet-, televízió- és telefon-előfizetést ugyanakkor a bérlő nevére érdemes venni úgy, hogy a szerződésben kikötjük: a kauciót csak akkor kapja vissza, ha bemutatja a szolgáltatás lemondását igazoló dokumentumot. E megoldásra azért van szükség, mert ha egy adott lakcímen már két-három nem fizető ügyféllel járt pórul a szolgáltató, a jövőben nem fog arra a lakásra új szerződést kötni.
Ki intézze a javításokat?
A lakás használatából fakadóan természetesen történhetnek kisebb-nagyobb hibák a közüzemekkel, a berendezési tárgyakkal vagy a háztartási gépekkel kapcsolatban, Ezért a szerződésben célszerű rögzíteni, hogy a javíttatásról pl. 10 napon belül kell gondoskodnia a bérbeadónak, lakhatást gátló tényező esetén – azaz ha a lakásban nincs víz vagy fűtés – pedig 3 napon belül.
Ha pedig az utóbbi probléma huzamosabb időn át fennáll, az a bérlő részéről azonnali felmondásra adhat okot, ebben az esetben pedig – ha a szerződésben előre rögzítették a felek – a kaució kétszerese is visszajárhat.
