– Hogyan befolyásolják az építőipart és az ingatlanpiacot a jelenlegi válságtényezők, hiszen ahogy mondani szokták, „összejöttek a dolgok”? Illetve a járvány is jelentős hatást gyakorolt a mindennapi életünkre és a gazdaságra.
– A járvány már beépült az életünkbe, ezzel együtt kell élnünk, ezen a gazdaságban már túl vagyunk. A járvány hatása az ellátási láncokban okozott jelentős problémát, hiszen hiányt generált bizonyos építőanyagok terén, ami meghosszabbította a várakozási időt és növelte a keresleti árakat – ez pedig a magyar építőipar árszintjét jelentősen feljebb tolta. Majd az energiaárak nagymértékű növekedése az árak még további emelkedéséhez vezetett és további problémákat eredményezett, ezek közül kiemelhetjük a kiszámíthatatlanságot, vagyis az ármozgások szinte értelmezhetetlenné váltak.
– Az infláció még tovább fokozhatja az áremelkedéseket és növelheti a bizonytalanságot?
– Az építőanyagok és az építőipar nagymértékű áremelkedése meglátszik az infláción, aminek eredményeképpen a beruházások száma csökkenni fog, hiszen jellemzően nem a magas ponton, magas áraknál lépnek be a beruházók. A közeljövőben azok fognak beruházni, akiknek beruházási kényszerük van, mert olyan iparágban dolgoznak, ahol beruházni kell; vagy a bátrak fognak beruházni, akik úgy gondolják, hogy ezt az időt sem vesztegetik el; vagy azok, akik kényszerpályán mozognak, mert megvásárolt telkük, előkészített projektjük, vagy megkezdett beruházásuk van.
Érződik a bizonytalanság a piacon, ami ki fog hatni az építőipar termelésére és munkával való ellátottságára is. Az államnak ebben a helyzetben felelősen át kell gondolnia, hogy forrásait beruházásra, vagy a lakosság védelmére, vagy az energiaárak kivédésére fordítja. Most nem azt az időszakot éljük, amikor beruházni kell, így azt gondolom, hogy egy jelentősen visszafogott beruházási ciklus kezdődik, vagyis az elkövetkező két év előreláthatólag ennek szellemében fog telni.
– Apropó állam, milyen állami beavatkozások lennének szükségesek, hogy az ingatlanszektor a lehető legjobban jöjjön ki a krízisből?
– A rendszerváltás óta most először az állam egy nagyon nagymértékű gesztust tett a beruházások és az építőipar felé: egy új minisztériumot, egy önálló tárcát kapott a szektor. Köszönhető ez nyilván annak, hogy az építőipar, a beruházások és az építőipart kiegészítő tevékenységek 13-14 %-os szintet képviselnek a magyar GDP-ben, továbbá köszönhető talán a nagymértékű iparági foglalkoztatásnak is.
Az új minisztérium most rendezheti hosszú távra a magyarországi gyakorlatot az állami beruházások tekintetében; a szabadpiaci beruházásoknál pedig komoly irányelveket és hathatós segítséget, támpontot nyújthat. Meghallgathatja és összeegyeztetheti a szakmai szervezetek érdekeit, majd egy egységes beruházási kerettörvényt alkothat. Ennek segítségével a beruházás és az építőipar most kellő szakmai támogatást kaphat, ugyanakkor az is elmondható, hogy a beruházásokat alapvetően a szándék, a pénzügyi források és a kereslet fogja szabályozni. Tehát ösztönző hatása lehet néhány kormányintézkedésnek, de alapvetően az európai gazdaságnak és számos egyéb kitételnek vagyunk kiszolgáltatva.
– Meddig emelkedhetnek még az építőanyag- és munkaerőköltségek? Egyáltalán eljöhet-e az a pillanat, amikor a kereslet emiatt drasztikusan visszaesik, ami elindít egy öngerjesztő válságot?
– Az árak a normál közgazdasági elmélet szerint akkor fognak csökkenni, ha a kereslet csökken, és nincs már igény a termékre, a munkára. Nagy általánosságban ez lenne igaz, ha egyébként nem lenne nagymértékben kiszolgáltatva az építőanyag ára az energiaárnak és -költségeknek. De a jelen helyzetben ez egy nagyon komplex és bonyolult probléma, nehéz rá választ adni. Nem tudom, hogy milyen eseménynek kell ahhoz bekövetkeznie, hogy az árak csökkenjenek, de a logika alapján a kereslet csökkenése az árakat is csökkenti.
Ugyanakkor ennek el tudom mondani az ellenkezőjét is, mert a kereslet csökkenésének, az energiaárak magas szintjének, vagy például a gázhiánynak egy lehetséges hatása lehet, hogy gyárak kényszerülnek bezárni, és a nyitva maradó üzemekre még nagyobb nyomás nehezedik, nekik pedig eszük ágában sem lesz árat csökkenteni. Rendkívül sokféle forgatókönyv állhat össze. Ilyen bonyolult és turbulens világgazdasági helyzet, mióta én gazdasággal foglalkozom, még nem volt, így nem nagyon tudok a kérdésre jó választ adni.
– A Market Építő Zrt. milyen rövid- és hosszútávú intézkedéseket tesz, hogy mind a vállalati szervezet, mind a piaci tevékenységei szintjén versenyképes maradjon?
– Korszerű vállalat szeretnénk lenni, ezért foglalkozunk innovációval és hatékonyságnöveléssel is. Magas szakmai szinten és műszaki tudással szeretnénk megvalósítani azokat az építési feladatokat, amelyek előttünk állnak. Szeretnénk az értéklánc sok pontjában részt venni annak érdekében, hogy a hatékonyságunkat ezzel is tovább javítsuk. Az elmúlt években mi minden intézkedést megtettünk a cégcsoportunk fejlődése érdekében, az a feladatunk, hogy ezt a tendenciát vigyük tovább, és ha találkozunk új, hasznos, okos gondolatokkal, innovációkkal, melyek a céget vagy a tevékenységünket fejlesztik, azokat ragadjuk meg és építsük be a gyakorlatunkba.
+++
Scheer Sándor szeptember 8-án a Real Estate Beach Conference „A megújulás titkai. Ciklusok, válságok, hullámhegyek” c. előadásának meghívott szakértője. A konferenciára jegyek még itt kaphatók.
