A japán sztárépítész most látta először a budapesti remekművét

A japán sztárépítész a világjárvány miatt kedden látta először élőben a Magyar Zene Házát, amelyről a bejárás utáni sajtótájékoztatón elmondta: fantasztikus lett. „Mikor az előtető alatt sétáltam, olyan érzésem volt, mintha lebegne, rajta keresztül pedig lenyűgöző aranyfényt kapott a ház” – számolt be élményeiről Fudzsimoto Szu, hozzátéve: fő célja az volt, hogy egyfajta egyvelegét hozza létre a természetnek és az építészetnek.

„Természetesen az átadás óta sok képet és videót láttam az épületről, de egészen más személyesen megtapasztalni, hogyan olvad bele a ház a természetbe, a park szövetébe” – fogalmazott.

    Fudzsimoto Szu másik fontos célkitűzése az volt, hogy a ház invitáló legyen, látogatásra ösztönözzön, ezért az építész örömmel értesült arról, hogy a január végi megnyitás óta már sok százezren keresték fel az MZH-t.

Mint elárulta, a Magyar Zene Háza az első kulturális intézmény, amelyet Japánon kívül tervezett. Az MZH nagyon jól képviseli azt a szemléletet, amely az épített és a természeti környezet közötti határok feloldását célozza. Ez egy olyan projekt, amely megmutathatja az építészet jövőjét is. Fudzsimoto Szu felhívta a figyelmet a tetőszerkezet alját díszítő, stilizált aranylevelekre, amelyekhez az inspirációt a Zeneakadémia épülete jelentette, annak belső tereiben ugyanis éppen az arany szín dominál. Ráadásul az MZH körül folyamatosan változik a természet, amelynek színeihez kiválóan illik az arany, még a téli szürkeséget is áttöri – jegyezte meg.

A japán építész az MTI-nek adott nyilatkozatában is hangsúlyozta: az épületet úgy gondolta ki, hogy az a Városliget folytatása legyen az építészet eszközeivel. Ezért is fontos elem például a tó felőli oldalon létrejött amfiteátrum, amely szabadtéri koncerteknek, rendezvényeknek ad otthont, zöld környezetben. Miután megtekintette az állandó zenetörténeti kiállítást, a Hangdómot, a könyvtárat, a koncerttermet és a pedagógiai tereket is, Fudzsimoto Szu elégedettségét fejezte ki a házat megtöltő tartalommal, azaz a programkínálattal kapcsolatban is. Mint elmondta, az MZH-t úgy tervezte, hogy a koncertek, a kiállítások és a zenepedagógia külön szinteken hasonló hangsúlyt kapjanak, tapasztalatai szerint pedig az épület minden részét folyamatosan kihasználják, még az előteret is folyamatosan megtöltik a látogatók.

A japán tervező örömmel ismerte meg az MZH tágabb környezetét is a Városligetben. „A park már akkor is gyönyörű volt, amikor először Budapesten jártam, de a szélén akkor még egy óriási, lebetonozott parkoló állt, a MZH helyén pedig lepusztult épületek. Azóta maga a park is sokkal vonzóbb lett az új játszóterekkel, sétányokkal és egyéb fejlesztésekkel” – közölte.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa elmondta: Fudzsimoto Szu természetesen a távolból is végigkísérte a beruházást és számtalan döntést meghozott, messze felülmúlta azonban a várakozásait, amikor személyesen is megtapasztalhatta, milyen minőségben valósult meg a ház. Ezért a helyszínen köszönetét fejezte ki a magyar szakembereknek is, hiszen több mint száz magyar mérnök közreműködésével készülhetett el az épület. Fontos tudni, hogy az MZH megvalósításához számtalan soha nem látott építészeti megoldást kellett kigondolni – emelte ki. „Ami itt megvalósult, az hibátlan lett. Mindezt visszaigazolja a ház által elnyert számtalan nemzetközi díj, és az is, hogy maga az építész is a legjobb épületei közé sorolja a Magyar Zene Házát” – fogalmazott a miniszteri biztos, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt hónapokban több mint félmillió látogató igazolta vissza Fudzsimoto vízióját.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán – Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója (b), Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa (j), valamint Fudzsimoto Szu (k) a japán építész