Még egy elképesztő adat: 2015 óta több mint két és félszeresére drágultak az ingatlanok, a használt lakások indexe 251,4 százalék, az újaké 259,1 százalék volt az idei második negyedévben. Az első fél évben a lakások átlagos ára 47,8 millió forint volt, 1,8 millióval több, mint az elmúlt évben. Azonban már megfigyelhető egy lassulás is, hiszen az első negyedévi 8,9 százalékról a második negyedévre 6,3 százalékra mérséklődött a használt lakások árának emelkedése, míg az újaké 6,6 százalékról 3,3 százalékra lassult.
Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forint, 85 ezerrel több, mint 2021 átlagában. Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1 millió forintot, 15 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Még drasztikusabban nőttek az árak vidéken: a megyeszékhelyek és a kisebb városok átlagos újlakás-ára egyaránt 18 százalékkal haladta meg a 2021. évit. Siófokon az árak már utolérték a fővárosiakat, ugyanakkor Nyíregyházán a fajlagos ár még nem érte el az 500 ezer forintot.
Bizonytalanság az újlakás-piacon
A lakásépítések terén a harmadik negyedévben 57,5%-kal 4484-re nőtt a lakás átadások száma, így az első háromnegyedévben összesen 7,7%-kal több lakás épült és 16%-kal több építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel ezelőtt. A különböző kormányzati intézkedések azonban meglehetősen hektikus mozgásokat eredményeztek a lakásépítések tekintetében.
„2020-ban még viszonylag magas volt a lakásátadások száma a korábban építési engedélyt kapott, folyamatban levő építkezések miatt. A kedvezményes lakásáfa korábban tervezett kivezetésének hatása tükröződött az építési engedélyek visszaesésében, azonban a kedvezményes lakásáfa ismételt bevezetése, valamint a számtalan a családtámogatás új lendületet adott az építési engedélyeknek” – magyarázta a folyamatokat Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Tavaly az előző évben visszaeső engedélyek miatt estek vissza a lakásépítések, ezt azonban ellensúlyozhatja a korábban építési engedélyt kapott, de eddig meg nem valósított lakásépítések esetleges megvalósítása. Az alapanyagok hiánya, az építőanyagárak és a kamatok emelkedése, a gazdasági bizonytalanság, a reáljövedelmek várható romlása egyre inkább hátráltathatni fogják az építkezéseket. Mindezt alátámasztják az MNB adatai is, hiszen szeptemberben 38,3%-kal 79,3 milliárd forintra csökkent a kihelyezett lakáscélú hitelek értéke.
„A válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A 2020-ban átadott mintegy 28,2 ezer lakás 1000 lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükrözött, sőt, még a 2008-as pénzügyi válság utáni visszaesésből származó elmaradt építéseket sem pótolta” – tette hozzá Suppán Gergely.
Érdemes azt is megnézni, hogy az ország mely területein hogyan alakultak az építkezések. Ezek szerint a lakásátadások kilenchavi adatai szerint a bővülés a megyeszékhelyeknek, a kisebb városoknak, valamint a községeknek köszönhető, ezeken a településeken 8-36 százalékkal nőtt a használatba vett lakóingatlanok száma, míg Budapesten 10 százalékos csökkenés következett be.
„Azonban a lakásépítési kedvet nézve fordított a helyzet, a fővárosban az építési engedélyek száma 99 százalékkal nőtt, a többi településen ugyanakkor stagnált vagy csökkent. Az infláció eredményeként növekvő megélhetési kiadások, a lakáshitelkamatok emelkedése, az építkezések drágulása is szerepet játszik abban, hogy sokan elhalasztották az esetleges lakásépítést vagy újlakás-vásárlásukat” – hangsúlyozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Energiaválságban energiahatékonyság
Balogh László elmondta, hogy az ingatlanpiaci lassulás ellenére idén akár 20-25 ezer új lakás is elkészülhet, amikre nagy igény mutatkozik a piacon, mert ezek energiatakarékos és alacsony rezsiköltségű ingatlanok. A szakértő szerint a megépült új lakások komolyan hatással vannak az ingatlanpiac egészére, mert ezek évekkel később a használt lakáspiacon cserélnek gazdát.
Ugyanakkor folyamatosan változnak a hazai szabályozások, miközben az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan és folyamatosan emelkedtek. Az előrejelzések szerint az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet.
Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek. Ezért különösen fontos az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések ösztönzése, támogatása. A lakásállomány minőségi, energetikai megújításához szükség van mind az energiahatékonysági korszerűsítésekre, mind a zöldlakás-építésekre, mondja Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület.
Az Egyesület továbbá egy 15 évre szóló lakásprogram kidolgozását javasolja. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot”, ami 25 ezer új lakás/év lenne, amely alá a kormány nem engedné az építési számokat.
Fotó: pixabay.com
