A versenyre 18 egyetem nevezett, 16 fel is építette a házát. Egyedüli magyarként a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (HuGBC társult tag) csapata indult. A csapat sok-sok kihívással küszködve, de mindet legyőzve, megoldva sikerrel befejezte az épületet. A legnagyobb fejtörést az okozta, hogy a német szervezők kivitelezője által készített alap használhatatlannak bizonyult. A 14 napos kivitelezési időből így 2,5 nap veszett el az átépítése miatt, ami néhány kategóriában a részvételt is lehetetlené tette. A belsőépítészetért kapott első díj azonban kárpótlást nyújtott a nehézségekért.
A versenykiírásban foghíjbeépítés, ráépítés, bővítés, és felújítás témában lehetett választani. A hallgatók egy valóságos pécsi ötszintes foghíjbeépítési lehetőséget választottak. Ezért is lett megleő formájú a pályamű. Mivel Pécsett nagyon sok vidéki hallgató albérletben lakik, így a hallgatók azt szimulálták, hogy két korosztály hogyan tud egy térben együtt élni. Szimbolikusan fecskeháznak nevezték el a projektet. Az épület moduláris rendszerű, a falak átalakíthatok. Az optimális kialakítás és a költségoptimalizálás miatt azok a funkciók, amelyek feleslegesek minden lakásban, egy közösségi térben kaptak helyet.
Az épület szerkezete favázas készház technológiával készült, amelynek próbaösszeállítása Pécsett az egyetem udvarán történt meg. A bokrétaünnepen György László államtitkár mondott avató beszédet. Az épület jellegzetessége a környezettudatos működés, a karbonsemlegesség. A CO2 minél nagyobb lekötése érdekében a ház fa, faalapú, természetes, illetve újrahasznosított anyagokból gyártott építési termékekből készült. Az épület utca felőli homlokzata egyrészt azért érdekes, mert a körforgásos gazdaság elvét követve, az egyetem felújítása kapcsán felbontott padlót használták újra. Másrészt a ház zöld növényi burkolatot kapott, ami az utca porát megszűrve a nyílászárókon keresztül friss oxigént biztosít a lakók számára.
A felhasznált anyagok egy része szintén újra hasznosított anyagokból készült. A mennyezet és néhány falfelület vályogvakolatot kapott, ami a modern építészetben is egyre nagyobb szerephez jut, mivel antiallergén hatású. A pára lekötése, illetve a helyiségek természetes páratartalmának szabályozása gépészet nélkül csak a vályog használatával valósítható meg. Az épület déli homlokzatán, ami valójában az udvarra nézne, a naptér lett kialakítva. A naptér hőcsapdaként funkciónál, felületére fix nyílászárók és napelemek kerültek. Az épület tájolása, szigetelése és a gépek méretezése olyan jól sikerült, hogy 2 táblát le is kellett kapcsolni, mert egyébként plusz energiás lett volna az épület. (A rendezők előírták, hogy plusz energiát a verseny épületek ne termeljenek, mert a helyi hálózat nem tudja kezelni.)
Az épület szellőztetése, hűtése gravitációs úton történik. Az épület alatt kerül bevezetésre a friss levegő. A kéményhatást az étellift biztosítja, így a levegő csatornázása nem foglal plusz helyet. A nappaliban egy hőtároló fal készült, ami vízzel töltött literes üvegekből áll, így a fényt is beengedi a nappali térbe. A hőtároló tömeg alatt vannak a befúvónyílások, melyek felmelegítik vagy lehűtik a 200 db teli palackot.
A belsőépítészetben az újrahasznosított és természetes anyagok használatán túl külön érdem a többféle funkcióra, a különféle korosztályok együttélésére való alkalmassá tétel. Egyik példa – amennyiben fiatalok lakják – a közösségi térben lehetőség van arra, hogy a szülők elfoglaltsága esetén a közösség egy tagja felügyelje a gyerekeket. Más hasonló megoldások tették érdemessé az első díjra a belsőépítészetet.
Kép forrása: evosz-makesz.hu