Miközben 2022 első negyedévében 4528 új lakás épült, 26 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8001 volt, 15 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában – közölte a KSH.
Bár kevesebb lakás épült az idei első negyedévben, a félév vége így is pörgős lehet az év közepén életbe lépő energiafogyasztási szigorítás miatt, majd tovább lassulhat a tempó. A visszaesés annak is köszönhető, hogy a 2020 év végi lakásátadás-dömping áthúzódhatott a tavalyi év elejére, ami magasra tette a lécet az idei első negyedév számára – elemezte a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A szakértő szerint egymással ellentétes tényezők határozzák meg a piacot idén. Az év első négy hónapjában a kereslet ugyan elmaradt a tavalyitól, de ötéves távlatban a második legerősebb évkezdetről beszélhetünk. A kínálati oldalnak a tavaly ősszel indított zöld otthon program nagy lendületet adott, így idén áprilisban nagyobb volt az új lakások választéka, mint egy évvel korábban. Azonban a program kerete kimerült, így erről az oldalról nem kap további támogatást az új lakások piaca, ezért újabb ösztönző lehetne egy újabb állami vagy jegybanki program.
Az utóbbi időszakban látott keresletbővülés és a költségek növekedése miatt az új lakások ára is jelentősen nőtt. A kínálatban szereplő budapesti otthonokat április végén 1,1 millió forintos átlagos négyzetméterár jellemezte, ami több mint 20 százalékos drágulásnak felel meg éves szinten. A megyeszékhelyek piacán pedig 29 százalékkal 755 ezer forintra nőtt az átlagár, bár a különbségek itt is tetemesek, akárcsak az egyes fővárosi kerületekben.
A lakásépítések továbbra is elmaradnak a kívánatos szinttől
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője hozzátette, hogy a 2016 eleje óta kiadott lakásépítési engedélyek száma 201 896, míg az átadások száma 115 836 volt, azaz 86 060-nal több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás megépült, ami tükrözi a kivitelezések jelentős csúszását.
Az elemző szerint a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a belföldi lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A 2020-ban átadott mintegy 28,2 ezer lakás 1000 lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A magyarországi lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség.
A Társaság a Lakásépítésért és Lakásfelújításért Egyesület (TLE) véleménye szerint az otthonteremtési támogatások támaszt jelentenek a lakásépítési, felújítási ágazat számára. A hatályos szabályok értelmében azonban az otthonteremtési támogatás több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi csok, illetékmentesség) is kifut 2022 végén.
Ezért remélik, hogy az új kormány fenntartja a jelenlegi támogatásokat, hiszen e források nélkül várhatóan jelentősen csökkenne a családok lakások és lakáskorszerűsítések iránti kereslete. Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, szükséges mind az általános 5%-os újlakás-áfa, mind az otthonteremtési támogatások állandósága. Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség.
