Az ingatlanértékesítés nem könnyű folyamat – különösen a jelenlegi visszafogott ingatlanpiacon -, és főleg akkor, ha az ingatlantulajdonosok még el is riasztják a vevőket.
Elsősorban a tulajdonosok érdeke a gyors ingatlaneladás, azonban az értékesítésben való gyakorlatlanságuk vagy épp személyiségükből kifolyólag olykor akár meg is hiúsítják a tranzakciót. Nem is olyan ritka ez, az ingatlanközvetítők sok tipikus esetről tudnak beszámolni.
Ezek közül az első és legfontosabb az irreális ármeghatározás, melyet szinte mindenki az első helyen említett. Itt arról van szó, hogy a tulajdonosok olyan értéket tulajdonítanak ingatlanuknak, mellyel az nem rendelkezik. Persze sokan úgy vélik, hogy jó a magas induló ár, legalább lesz miből alkudni, azonban mint Nagy Andrea, a Balla Ingatlan bel-budai irodájának szakmai vezetője felhívta rá a figyelmet: a nagyon nagy mértékben túlárazott ingatlanokat az érdeklődők már meg sem nézik.
Ráadásul sok esetben ez az irreális ármeghatározás annyira valóságtól elrugaszkodott, hogy a megjelölt értékből még az átlagosnál valamivel nagyobb alkuval sem érhető el a piaci árszint. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben az irányárból nem is hajlandóak engedni az eladók, tehát amikor megérkezik a vevő az ingatlan bemutatására, akkor az irányár egyszer csak fix árrá változik.
Más problémák
Az ingatlanközvetítő szerint az ár kérdéskörébe tartozhat az a vevők számára riasztó jelenség is, amikor a tulajdonos csak a bemutatáskor jelzi, hogy olyan beépített gépeket vagy egyéb, a lakáshoz szervesen hozzátartozó berendezéseket, tárgyakat is elvinne magával, amelyek egyébként alapvetően a vételár részét szokták képezni.
Máskor viszont az a probléma, hogy bár sikerül megegyezni az árban, a folyamat azért akad meg, mert az eladó addig nem hajlandó “semmit sem aláírni”, amíg meg nem találja azt az ingatlant, amit meg szeretne venni helyette – mondta Rácz Gyula László, a Balla Ingatlan XVIII. kerületi szakmai vezetője.
Téves infók
További gyakori hiba eladásnál, ha a tulajdonosok figyelmetlenségből vagy felületességből valótlan paraméterek adnak meg. Például egy zártkerti ingatlant belterületként jelölnek meg, de előfordul téves beépítési paraméterek megadása, vagy hibás alapterület-meghatározás, esetleg „csendes környék” megjelölés egy kifejezetten zajos környezet esetében.
Hasonló probléma, amikor a hirdetési képek és a valóság között jelentős eltérés mutatkozik. Itt persze azt gondolhatnánk, hogy a fotók nem hazudnak, azonban előfordul olyan, hogy néha régi képekkel hirdetik meg az ingatlant, mely az értékesítés időpontjában már nem egészen úgy néz ki, mint a fotókon. Emellett komoly hatással bír a vevőkre, ha az ingatlant úgymond “visszataszító körülmények” jellemzik, ami leegyszerűsítve rendetlenséget és koszt jelent.
Nagy Andrea hozzátette, hogy az eladók részéről nagyon sok az eladás szempontjából nem igazán előnyös megjegyzés az ingatlan bemutatásakor. Ennek vélhetően az lehet az oka, hogy nem tudják felmérni, egyes mondatok valójában milyen hatást keltenek a vevőkben.
Ugyancsak elriasztja a vevőket, amikor kiderül, hogy nem a jogosult adta fel a hirdetést, azaz például a gyermek hirdeti meg a szülők ingatlanát, sőt akár az alkut is lefolytatja helyettük. Habár ez még nem feltétlenül lenne probléma, de abban az esetben már az, ha erről a szülők nem is tudnak, vagy teljesen eltérő elképzelésekkel bírnak az ingatlan értékesítésével kapcsolatban.
Fotó: Getty Images
