Idén a lakáspiac magára talált, vagyis egyre stabilabb a kereslet, de azért a korábbi évek kiemelkedő statisztikái még váratnak magára. A szektort továbbra is negatív módon befolyásolja a gazdasági bizonytalanság és a kamatszint, noha utóbbi már elszakadt a tavalyi horrorszámoktól.
Nem mutatott jól 2023
Számos tényező határozza meg a lakáspiacot, amelyek befolyásolják a lakosság és a befektetők vásárlási kedvét. Bár az infláció már tavaly jelentős mértékben csökkent, a háztartások jövedelme is tovább mérséklődött, többek között az élelmiszerárak jobban nőttek, mint az infláció, mondja Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezérigazgatója.
Ráadásul a monetáris kondíciók szintén szigorúak maradtak, ezzel párhuzamosan a lakosság kamatterhei tovább nőttek, így a hazai lakossági kereslet változatlanul alacsony szinten mozgott, folytatta az elemzést a szakember.
Ezek a feltételek gyenge lakáspiaci keresletet generáltak, nem véletlenül a lakásárak mérséklődése is folytatódott tavaly, legfeljebb az üteme mérséklődött: 2023 második negyedévében a 1,8 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez képest, míg a harmadik negyedévben 1,5 százalékkal. Összességében a tavalyi évet 4,2 százalékos árnövekedés jellemezte, ami jelentős lassulás a 2022-es 10,6 százalékos értékhez képest.
A vevők jelentős része még mindig árcsökkenésre számít – legalábbis reálértéken –, ezért alapvetően az olcsó ingatlanokat részesítik előnyben. Azonban az eladók nehezen engednek a kínálati árakból, ennek következtében a tranzakciók száma alacsony szinten maradt. 2023-ban a lakáspiaci tranzakciók száma 35 százalékos esést mutatott, ami a stabilizálódó hitelkondícióknak és az energiaárak csökkenésének következtében idén már némileg enyhült.
Itt is az energia a legfontosabb
Az orosz-ukrán háború következtében átalakuló energiapiacon mindenki a hatékonyságot tartja kulcstényezőnek nem csak a kereskedelmi ingatlanpiacon, hanem a lakásszektorban is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a magas energiafogyasztású lakóingatlanok iránti kereslet tovább csökkent, addig az energiahatékonyabb ingatlanok árindexe enyhén növekedett.
Az MNB legfrissebb becslése szerint az átlagosnál jobb energiafogyasztású ingatlanok esetében 2,1 százalékos áremelkedés volt tapasztalható 2023-ban, míg az alacsony energiahatékonyságú ingatlanok esetében 0,7 százalékos csökkenés következett be.
Szintén fontos tényezőként jelentkeznek az eladások szempontjából a lakáshitelek, amelyek nagyságrendje és átlagos összege 2023-ban jelentős mértékben csökkent, és a bankok szigorúbb hitelfeltételei miatt a szerződések száma továbbra is alacsony maradt. Ez pedig hozzájárult a lakáspiaci tranzakciók számának csökkenéséhez, különösen a fiatalabb korosztályok és az első lakásvásárlók esetében, hangsúlyozta a Balla Ákos.
Hosszú út vezet felfelé
Bár idén a már kedvezőbbé váló kamatoknak és a gyermekvállalást támogató CSOK Plusznak köszönhetően a vásárlási és hitelfelvételi hajlandóság növekedett, még mindig nem értük el a 2023 előtti szintet. Jelenleg a lakáspiaci trendek lassú stabilizálódását látjuk, ugyanakkor a gazdasági bizonytalanságok és a kamatszint továbbra is kockázatot jelentenek.
A szakértő várakozásai szerint a lakáspiaci kereslet csak több év alatt érheti el a 2023 előtti szintet, de ennek feltétele, hogy az infláció tovább mérséklődjön, miközben a reáljövedelmek folyamatosan emelkednek. Az újépítésű projektek számának alakulását is az határozza meg, hogy miként változik a keresleti oldal. Az idei év a piaci szereplők számára az alkalmazkodásról és a hosszabb távú kilátások javulásáról szól.
Fotó: Getty Images
