Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetője rámutatott, hogy az ilyen fejlesztéseknél – legyenek azok ipari, kereskedelmi, kulturális vagy a városi környezetet javító beruházások – az adott terület ingatlanainak értéknövekedése az infrastruktúra fejlesztésének mértékével áll szoros összefüggésben.
Hiszen, ha egy terület fejlesztésre kerül, akkor az érinti a környék infrastruktúráját: utak, csatornák, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, stb. kialakításával jár. A kérdés általában az, hogy az infrastrukturális fejlesztés arányban van-e a fő fejlesztéssel, illetve jelentősebb-e annál. Optimális esetben a beruházások emelik a környék ellátottságát és színvonalát, ami viszont az ott található ingatlanok árának emelkedésében is jelentkezik.
A gyakorlatban olykor problémát okoz az, hogy ezek az infrastruktúra-fejlesztések nem mindig érik el a kívánatos szintet, és azt sem, hogy többletértéket biztosítsanak a környék ingatlanpiacának. Egyes beruházók ugyanis – és itt nem a nagynevű cégekről van szó, melyek már a presztízsük miatt is figyelnek erre – szeretnek spórolni, és ez többek között a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések minőségében csapódik le. Egyszerűbben fogalmazva: nem veszik figyelembe az adott környék elvárásait, igényeit – derült ki Nagy Csaba szavaiból.
De az infrastruktúra komolyabb erősítésének hiánya jelenik meg egy-egy városfejlesztés, egy park, egy sétálóutca, bármilyen zöld sáv, stb. esetében is. Habár ezek élhetőbbé, szebbé teszik a szűk környezetüket, jellemzően nem gyakorolnak jelentősebb hatást a környék ingatlanáraira. A szakértő tapasztalatai szerint legfeljebb csak közvetlenül a fejlesztés révén csendesebbé váló utcára vagy térre néző lakások árainál jelentkezik némi értéknövekedés.
Ezzel szemben például egy kereskedelmi fejlesztés, akár egy bevásárlóközpont építése még az építkezés indulása előtt érezhetően felhúzza a környék ingatlanárait. Ahogy az történt például a nem olyan régen megnyílt, XI. kerületi Etele Pláza esetében is, melyet már a beruházás megkezdése előtt beáraztak az ingatlantulajdonosok, azaz emelkedtek az ingatlanárak. Ha most megnézzük az itt található ingatlanok hirdetéseit, akkor nagyon sok azzal kezdődik, hogy meghatározza, az adott ingatlan milyen közel található a plázához. Vagyis a bevásárlóközpont referenciaponttá vált, mivel többletértéket ad a környék ingatlanainak. Ezt egyébként lehet érezni az itt található lakások, elsősorban panellakások iránti fokozottabb keresletnél is.
Ami viszont biztosan nem növeli egy lakóingatlan értékét, azok az ipari fejlesztések vagy logisztikai központ építések – hívta fel a figyelmet a Balla Ingatlan régiós vezetője. Nem véletlen, hogy ezeket igyekeznek a lakóövezetektől minél távolabb elhelyezni. Ha nem így történik, akkor a környék lakossága általában tiltakozik, mert tart a növekvő forgalomtól, zajterheléstől, szennyezéstől, az életminőségük csökkenésétől és az ingatlanaik elértéktelenedésétől. Jogosan.
A szakértő szerint az ilyen ipari beruházások inkább csak akkor jelentenek pozitív fejleményt egy környék számára – azaz van értéknövelő hatásuk a lakóingatlanokra nézve -, ha egyrészt elég távol helyezkednek el a lakóövezettől, másrészt pedig nagy számú munkahelyet teremtenek. A munkahelyteremtés pozitív hatása azonban csak a fővárostól távolabb elhelyezkedő, kisebb méretű települések esetében mutatkozhat meg, Budapesten vagy más nagyobb városokban erről nemigen lehet szó – hangsúlyozta Nagy Csaba
