Mitől zöld a zöld?
Azoknak az épületeknek, amelyek 2022. június 30. utáni időpontban szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásait. A követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű.
Az új épület az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem. Az energetikai tanúsítvány beszerzése az építtető feladata, a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésével egyidejűleg. A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk.
A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Hosszabb távon ez jó hír a klímaháztartás és a pénztárcánk szempontjából is, talán az a leghelyesebb, ha az emiatt kifizetendő összeget befektetésnek tekintjük a jövőbe.
Ezért okos az okos!
Az energiahatékonyság mellett az új építésű lakások piacán egyre erősebb hívó szó az „okosotthon”. Azonban aki a smart home kifejezés hallatán az elhíresült, internetkapcsolattal rendelkező, öntöltő hűtőszekrényre gondol, az téved. Még messze vagyunk attól, hogy ez megvásárolható legyen, és nem is biztos, hogy sok értelme van, inkább egyfajta marketing ötlet.
Mindemellett az intelligens otthonban különböző technikai segédeszközök (is) vannak, például érzékelők, vezérelt motorok, kamerák, amelyek nagyobb kényelmet vagy segítséget nyújtanak a háztartásban. Legyen szó a világítás, az ajtók és ablakok vagy a fűtés intelligens otthoni megoldásairól – az alkalmazási terület mindig leszűkíthető a kényelem, az energiatakarékosság és a biztonság három területére.
Nem kell aggódni a „túl menő” technológia miatt: számos háztartás rendelkezik már rádióvezérlésű konnektorral, füstérzékelővel vagy fényerőszabályzóval, anélkül, hogy ezek zavaróak lennének. Az okosotthon egyetlen valódi újdonsága, hogy az eszközök hálózatba vannak kapcsolva egymással. Ez például azt jelenti, hogy a mosógép rádión keresztül tartja a kapcsolatot a mobiltelefonnal, és automatikusan üzenetet küld, ha a mosás befejeződött vagy meghibásodott.
A különböző rendszerek gyártói nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az okosotthon rendszerek néhány perc alatt, további segítség vagy előzetes technikai ismeretek nélkül is beállíthatóak legyenek. Manapság sok okosotthon egyszerűen és intuitív módon, egy alkalmazáson keresztül vezérelhető. (A legtöbb rendszerhez szükség van egy okostelefonra vagy táblagépre.)
A rádióvezérelt konnektorok, ablaknyitás- és vízérzékelők, LED-es lámpák, vagyis az intelligens, összekapcsolt eszközök és érzékelők képezik az alapot, amelyek pl. wifin keresztül kapcsolódnak egymáshoz, illetve a központi szoftverhez, amelyen mi állítjuk be saját egyéni forgatókönyvünket. Alternatív megoldásként hangalapú asszisztensek is integrálhatók a rendszerekbe, mint például az Alexa vagy a Google Nest. Innentől kezdve – a hangvezérlésnek köszönhetően – a ház szó szerint hallgat a gazdája parancsára.
Több komfort
A napszaknak megfelelő, automatikusan változó világítás, a tökéletesen temperált ház vagy a TV bekapcsolásakor leereszkedő redőnyök, vagyis az intelligens otthon egyik legkellemesebb hatása a komfortérzet növekedése. Sok mindent kényelmesen vezérelhetünk a kanapéról egy mobiltelefon kijelzőjén vagy tableten keresztül: így például reggel 7 órakor elektromos redőny fel, kávéfőző bekapcsol, fűtés 21 fokra állít; 8 órakor temperáló hőfok beállítása, riasztórendszerek élesítése, nyílászárók felügyelete. Majd a fűtés röviddel a munkanap vége előtt ismét bekapcsol, hogy a szobákban kellemes meleg legyen, a bejárati ajtók és a garázskapuk automatikusan kinyílnak – akár kulcs nélkül.
Az egésznek csak akkor van értelme, ha az egyes intelligens elemek, például a rádiós vezérlésű aljzatok, a redőnymotorok és az alkalmazással vezérelt LED-es lámpák szoftveresen összekapcsolódnak, vagyis egyedi forgatókönyvek állíthatók be. Például egy házimozi estén egy ujjmozdulattal elsötétíthetők az ablakok, tompítható a fény és növelhető a szoba hőmérséklete. Vagy a forró napokon a hőérzékelőknek köszönhetően automatikusan elindul a locsoló a kertben, a napellenző kinyílik, és a belső helyiségekben bekapcsol a légkondicionáló vagy a ventilátor. Az a ház a valóban intelligens, amely alkalmazkodik lakói igényeihez.
Kevesebb energia
A kényelem mellett az energiatakarékosság az egyik legfontosabb vezérelv az intelligens otthonok esetében. Az okostelefonhoz való kapcsolódásnak köszönhetően az összes eszköz energiafogyasztásáról tájékozódhatunk, sőt, a fotovoltaikus rendszer tulajdonosai azt is láthatják, hogy egyidejűleg mennyi villamos energiát termelnek a tetőn. Egyetlen ujjmozdulattal a legerősebb készülékek is kikapcsolhatók egyenként vagy egyszerre, amikor elhagyják a házat. Végül is a kikapcsolt készülékek takarítják meg a legtöbb energiát.
Természetesen nem csak a villamos energia takarítható meg. A gázfogyasztás a fűtésszabályozással is csökkenthető. Az ablakokon elhelyezett, érzékelők regisztrálják az ablakok kinyitását, és ezt az információt elküldik a rendszer agyának. A szoftver ezután automatikusan beállítja a termosztátokat, így a hő nem szökik ki. A kazán még útközben is átállítható nyaralási üzemmódba, ha elutazás előtt elfelejtették volna.
Nagyobb biztonság
A kényelem és az energiatakarékosság mellett az intelligens otthon a biztonság terén is jelentős pluszt kínál. Legyen szó különböző világítási forgatókönyveket tartalmazó ünnepi üzemmódról, a wifi-hálózaton keresztül csatlakoztatott kameráról a bejárati ajtónál vagy rádióvezérlésű konnektorokról, amelyekkel útközben is kikapcsolható az áram a bekapcsolt vasalóból – a Smart Home mindezt lehetővé teszi.
A lehetséges alkalmazások köre folyamatosan bővül: az elemmel működő vízérzékelőknek köszönhetően a mosógépen a vízcső elpattanását azonnal észleli a készülék, és szöveges üzenetet küld a mobiltelefonra, ha a víz eléri a mindössze 1,5 milliméteres magasságot. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb károkat előre meg lehet előzni.
Kilométernyi kábel? Nem feltétlenül
Néhány évvel ezelőttig egy intelligens otthon bonyolult, rögzített kábelezést igényelt, ami sok százezer forintnyi költséget jelentett, és ez gyakran csak új építésnél vagy nagyobb felújítás során volt lehetséges. Szerencsére ezek az idők elmúltak. Ma már szinte bárki egy kicsit okosabbá teheti otthonát függetlenül attól, hogy saját vagy bérelt lakában lakik-e van.
A gyártók olyan modulosan bővíthető indulócsomagokat is kínálnak, amelyek konkrét feladatokra szabottak: például alkalmazással vezérelt, rádiós vezérlésű konnektorokat és LED-es lámpákat egy világítási csomaghoz, vagy rádiós vezérlésű termosztátokat és ablakérzékelőket a fűtés vezérléséhez és az energiatakarékossághoz.
Szabvány? Nos, az nincs
Az elmúlt évek során különböző átviteli utak és rendszerek jöttek létre, amelyek gyakran nem kompatibilisek egymással. Egyes gyártók a Bluetooth-ra, mások a wifire, megint mások pedig a villanyvezetéket vagy a saját vezetékeiket (KNX) használják átviteli útvonalként. Ezenkívül léteznek nemzetközi ipari és rádiós szabványok a vezeték nélküli hálózatokra, mint például a Zigbee és a Z-Wave.
A jó hír, hogy egyre több gyártó látja szükségét annak, hogy készülékei kompatibilisek legyenek egymással, ezért egyre gyakrabban dolgoznak együtt. Így a jól ismert gyártók – mint például a Qivicon, a Philips, a Miele, a Telekom, a Samsung vagy a zenei rendszereket szolgáltató Sonos dolgoznak a megoldáson.
Mi történik az okosotthonból származó adatokkal?
Az adatbiztonság és az adatvédelem iránti vágy egyre nagyobb, és sok gyártó reagált erre. Amikor az érzékeny adatok az interneten keresztül elhagyják a házat, hogy egy felhőben – egy online tárhelyen – tárolják őket, általában bonyolult módon titkosítják, akár az internetes banki szolgáltatások színvonalán.
Sok vállalat saját szervereket használ, és rendszeresen tesztelteti adatbiztonságát. A hackertámadásokkal szemben azonban továbbra is fennmarad a bizonytalanság, még ha az ilyen esetek nagyon ritkák is. Mindazonáltal érdemes tájékozódni, hogy az adott szolgáltató miként kezeli ezt.
Sokba kerül egy hálózatba kötött ház?
Mint minden hasonló felvetés, ez a kérdés is relatív. Kezdhetjük kicsiben, belépő szintű készlettel, amelynek költsége 100 ezer forint alatt lesz. Igazán érdekessé és kényelmessé azonban csak a nagyobb, 400 ezer forint körüli beruházásoknál válik egy otthon: ekkor több érzékelő és eszköz működik együtt, és automatikusan vezérli önmagát. A hálózatba kapcsolt otthonban a határ a csillagos ég – az intelligens otthonban még a kandalló is beindítható egyetlen gombnyomással.
Közösségi szolgáltatások a lakóparkokban Az okosotthonok egyre népszerűbbé válása mellett a másik markáns trend a lakóparkok terjedése. Magyarországon a ’90-es évek elején robbant a lakópark láz, de valójában nagyon kevés valódi lakópark épült. A lakópark eredetileg olyan lakóközösség, amely állandóan ellenőrzött bejárattal rendelkezik, és amelyet zárt falak, kerítések vesznek körbe. Ha egymás mellett több társasház áll, de ezek nincsenek fizikailag elhatárolva – ami persze urbanisztikai, illetve szociológiai szempontból egyáltalán nem baj –, az nem lakópark, hanem jó esetben egy magas minőségű lakóházakból álló lakótömb vagy városrész. A lakóparkok általában kis lakóutcákból állnak, és számos egyéb létesítménnyel is rendelkeznek. Kisebb lakóparkok esetén ez csak egy parkot, vagy egyéb közösségi területet jelent. A nagyobb lakóparkokban már minden olyan szolgáltatás megtalálható, amely az emberek legtöbb napi szükségletét kielégíti. Mindez vállalkozói alapon épül, a lakások saját tulajdonban vannak. A lakópark fenntartását és az esetleges egyéb szolgáltatásokat megbízott cég végzi, ennek költségeit az ott lakók közös költség formájában fizetik. Jellemző a köz-, félprivát-, privátszféra elkülönített, hierarchizált megjelenése. Szerencsés esetben a megszokottnál nagyobb szerep jut a közösségi helyiségeknek, a találkozási pontok vonzó kialakításának (tágas közös hall, postaládák, kerti pihenők, játszótér, stb). Arról a társasház lakói döntenek, hogy milyen szolgáltatásokat tartanak fent: a takarítás, gondnoki szolgálat alap, és egyre több helyen tartják hasznosnak a portaszolgálat fenntartását is. A közös uszoda, óvoda (gyerekmegőrző) vagy konditerem már jóval megosztóbb műfaj, mivel a szolgáltatások díját közös költség formájában fedezik a lakók. (Ami egy nagy lakás esetében akár 80-100 ezer Ft is lehet havonta a közüzemi díjakon felül.) Miért fizetne valaki egy olyan szolgáltatásért, amelyet jó eséllyel soha nem fog igénybe venni? Aki járt már Magyarországon lakógyűlésen, az persze tudja: nem kell emelt szintű szolgáltatásokat szóba hozni ahhoz, hogy a törékeny konszenzus buborékként pattanjon szét. |
Fotó: Getty Images
A cikk az Ingatlan Évkönyv legújabb kiadásában olvasható és elérhető itt.
