A keresleti piac a tavalyi év közepére kínálatiba fordult, a vevők több mint 50 százaléka eltűnt, de az eladók néhány hónapnyi kivárás után a korábban megszokott hirdetési árakkal próbálkoznak az ingatlanpiacon. Ez a taktika azonban kudarcra van ítélve a szakértő szerint.
Az elmúlt egy évet szinte teljes egészében a kínálati piac jellemezte, hiszen a tavalyi év közepére már egyértelműen átfordult a piac keresletiből kínálatiba a bizonytalanná váló pénzügyi környezet miatt – jelezte Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Ennek ellenére a vételi és a hirdetési árak nem nagyon közelítenek egymáshoz, és az értékesítési árakat vizsgálva is csak minimális, legfeljebb két-három százalékos csökkenésről beszélhetünk.
Pedig a korábbi vevőszám mára megfeleződött a két kerület ingatlanpiacán, miközben a kínálat folyamatosan nő. A szakértő megfigyelései szerint az eladók egy ideig az árak újbóli megindulására vártak, és habár ez nem következett be, most már kénytelenek voltak piacra lépni, csak sajnos a korábban megszokott magas hirdetési árakkal próbálják értékesíteni ingatlanjaikat.
Emiatt persze beragadnak ingatlanok a kínálatba, a legtöbbet meg sem nézik az érdeklődők, csak azok esetében ragadnak egyáltalán telefont, melyeket jó áron kínálnak tulajdonosaik. Az ingatlanközvetítők ugyan tisztában vannak a reális értékesítési árakkal, tehát amelyekért belátható időn belül némi alkuval eladható lenne egy ingatlan, az eladók 90 százaléka viszont ezeket az árakat egyelőre nem hajlandó elfogadni.
Magasabb ár, de minek?
A tulajdonosok általában azt a kérést fogalmazzák meg az ingatlanközvetítők felé, hogy próbálják meg először magasabb áron kínálni az ingatlant, ez viszont azt eredményezi, hogy legtöbbször még hívást sem kapnak – jelezte Kántor Istvánné, aki szerint jelenleg még a reális áron meghirdetett ingatlanok hirdetési és eladási ára között is legalább 5 százalékos különbségről beszélhetünk, a túlárazott ingatlanoknál ennél jóval nagyobb az eltérés.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha Kőbányán piacra kerül egy 49 négyzetméteres, felújítandó panellakás 33,9 millió forintért, akkor azt akár egy hét alatt értékesíteni is lehet 32 millió forintért. De ugyanez érvényes egy nagyobb, 68 négyzetméteres alapterületű panellakás esetében is: egy 39,9 millió forintért meghirdetett ingatlan 38 millió forintért talált vevőre rövid időn belül. Az ugyanakkor kétségtelen, hogy a kevés vevő miatt így sem megy egyszerűen az eladás, tehát még akár jól árazott ingatlanoknál sem biztos a gyors értékesítés – hangsúlyozta a szakértő.
Rendületlenül alkudoznak
A vevők próbálnak árengedményt elérni, de csak akkor, ha esélyt látnak arra, hogy megfelelő árszintre le tudják alkudni a meghirdetett ingatlan árát. Ha túl magas az induló ár, meg sem próbálkoznak vele. Így is meg lehet azért figyelni számottevő mértékű alkukat, például volt olyan ház-eladása az irodának a XVII. kerületben, ahol 10 milliós alku után kelt el az ingatlan. Ehhez persze arra van szükség, hogy az eladó ráébredjen, másként nem lesz sikeres az értékesítés – jegyezte meg a szakértő.
Amiből érdemes kiindulni, hogy a vevők jelenleg 50 milliós árszintig szeretnének családi házat vásárolni Kelet-Pesten és annak agglomerációjában, illetve 30 millióig kisméretű lakásokat. Ha ehhez képest a kínálati ár túl magasan jár, és nem is hajlandó csökkenteni azt az eladó, akkor nem számíthat arra, hogy a közeljövőben sikeresen értékesíti ingatlanát – mondta Kántor Istvánné.
Azt ugyanakkor nem lehet kijelenteni, hogy csak bizonyos típusú vagy méretű ingatlanokat keresnének a vevők, habár az kétségtelen, hogy mindig is a kisebb ingatlanokat, tehát mintegy 100 négyzetméterig keresték elsősorban a vevők. De ezen belül bármit és bárhol megvesznek most is, ha megfelelő az ára. Ugyanakkor a szakértő szerint azt is meg lehet figyelni, hogy a korábban felkapottnak számító gázfűtéses óhegyi téglaépítésű lakásokat ma már nem annyira keresik, inkább távfűtésest vennének az érdeklődők.
Drága lett az agglomeráció is
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az agglomeráció a járvány óta nagyon megdrágult, így ott sem lehet sokkal olcsóbban vásárolni, mint Budapest külső kerületeiben: nagyon minimális a különbség a XVII. kerület széle vagy Pécel árai között, az újépítésű ingatlanokat tekintve pedig szinte egyáltalán nem is beszélhetünk különbségről. A telekárak magasra kúsztak, és az agglomerációs települések szinte teljesen beépültek, így például Maglódon már nem is adnak ki új építési engedélyt – jegyezte meg a szakértő.
Kitért arra is, hogy a magas hitelkamatok miatt azt tapasztalják, hogy továbbra is akad hitelfelvétel, köztük olyan is, ahol elég magas hitelösszeget vesznek fel a vevők. Ehhez persze kell a megfelelő önerő és meg kell felelni a korábbinál szigorúbb feltételeknek, ami kétségtelenül sokakat kiszorít a hitelpiacról. Az ingatlanközvetítő szerint azonban az emberek még mindig abból indulnak ki, hogy jobban megéri a törlesztőrészleteket fizetni, mint a bérleti díjat.
Ennek ellenére persze sokan keresnek kiadó lakást is, az ingatlanközvetítő irodába is a legtöbben olyanok térnek be, akik kiadó ingatlant keresnek – jelezte Kántor Istvánné. Persze az is igaz, hogy sokan 100 ezer forintos havi díjért szeretnének lakást bérelni, ilyen áron azonban ma már nincs kiadó lakás a két kerületben. A kisebb lakások esetében 120 ezer forintos induló árakról beszélhetünk, ami jobb lakásoknál már inkább 150 ezer forint, míg családi házaknál pedig 250 ezer forint.
Ami pedig a jövőt illeti, az elmúlt hónapokban a nagyon gyenge évkezdés után fokozatos javulást érzékeltek a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájánál, ugyanakkor a közeljövőt illetően nincsenek túlzottan optimista várakozásai a szakértőnek, mivel nem látható egyelőre olyan tényező, mely számottevő mértékben változtathatna pozitív irányba a jelenlegi helyzeten. Így leginkább csak reménykednek abban, hogy hamarosan magára talál a piac. A kérdés csak az, hogy ez mikor következik be.
Fotó: Getty Images