Az Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazáson hatezren adták le a voksukat, közülük 54%-nyian igennel szavaztak. A rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba, így a szálláskiadással foglalkozóknak több mint egy évük lesz felkészülni a változásra. Sok szakértő azonban jelezte, hogy ez rossz irány a valós problémák megoldására. De vajon reális döntés születik-e majd?
Ráadásul a kormány már az Airbnb minden eddiginél szigorúbb szabályozására készül. A nemzetgazdasági miniszter álláspontja szerint a rövid távú lakáskiadás nem turisztikai, hanem lakhatási kérdéskör. A Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) is nyilvánosságra hozta legfrissebb elemzését és javaslatait a magán- és egyéb szálláshelyek tervezett újraszabályozása kapcsán.
Szerintük a Airbnb-típusú szálláshelyek fontos szerepet játszanak a város turizmusának sikerében, és a belvárosi polgármesterek sem értenek egyet ezért a fejleményekkel. A nemzetközi statisztikák ugyanis egyértelműen alátámasztják, hogy az Airbnb-t választó turisták általában többet költenek a helyi vállalkozásoknál, mint a hotelek vendégei, és így kifejezetten nagy a közjóhoz való hozzájárulásuk is.
Az Airbnb-kérdésről is tárgyalt a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által vezetett első őszi ülésén a Turisztikai Tanácsadó Testület. A testület munkájában több mint 30 turizmus-szakmai szervezet képviselteti magát, köztük a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete. A testület áttekintette a terézvárosi Airbnb-típusú szálláshelyek betiltásáról szóló ügydöntő szavazás eredményét. Vagyis sikerült az érintett feleknek leülni a tárgyalóasztalhoz, és bíznak abban, hogy kölcsönös nyitottsággal és megértéssel tudnak a szabályozás kérdéseiről beszélni.
Miben lennének kompromisszumra készek a szállásadók?
Az apartmankiadók elismerték, hogy bizonyos területeken változásokra van szükség. Számos javaslatot tettek le máris eddig is az asztalra. Az egyetlen terület, ahol nem kívánnak engedni, az a kiadható napok száma, vagy a tevékenység betiltása.
„Azokban a városokban, ahol korlátozták a kiadható napok számát, a cél ezen szállásforma ellehetetlenítése volt. Nem járna jól az a lakó, aki számára zavaró volt ez a tevékenység, nem járna jól az albérlő, mert lakhatási céllal pár hónapra nem vesz ki jellemzően lakást, és nem jár jól az állam sem a radikálisan csökkenő bevételek miatt. Végül pedig nem járnak jól a házigazdák sem, mert így nem lehetne rentábilisan üzemelni. Ráadásul éppen a hatékonyan működtetett ingatlanokat büntetnék a korlátozással, miközben a rossz lakásokat a piacon tartanák” – hangzanak el az érvek a Magyar Apartman Kiadók Egyesülete és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége oldaláról.
Az érdekvédők támogatják viszont, hogy ideiglenes moratóriumot vezessenek be a magán- és egyéb szálláshelyek nyitására Budapesten, ami egyszerre segítené a piac védelmét és a kormány lakhatási céljainak megvalósítását, egyben időt ad a tényeken alapuló higgadt szakmai párbeszédre valamennyi érintett között. Elégséges és jó megoldás lehet adóemeléssel tovább szűrni a minőségi, professzionális kiadókat, vagy az új engedélyek kiadását célzottan korlátozni.
Az adóemeléssel ráadásul éppen a nem jól kihasznált lakások tulajdonosai éreznének nagyon erős ösztönzést, hogy visszatérjenek a hosszú távú lakáskiadási piacra. Egyben ez a megoldás az állam bevételeit is szintentartaná, és segítené a turizmus minőségi fejlődését.
Fotó: pixabay
