A hazai lakóépületek legalább 80 százaléka 1990 előtt épült, a lakásállomány nagyjából 40 százaléka pedig energetikai szempontból rossz kategóriába sorolható, így a lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása kiemelt fontosságú – hangsúlyozták az MBH Bank szakértői az Otthonfelújítási program indulása kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Mintegy 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése valósulhat meg a Magyar Fejlesztési Bank által biztosított forrásokból. Az MBH Bank külön figyelmet fordít ügyfelei fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteinek bővítésére – ezen belül is az energiahatékonyság témakörére –, ennek érdekében létrehozta az „Energia Együtt Program” elnevezésű edukációs platformját.
Az MBH Csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank MBH Indexében több éve figyelemmel kíséri a hazai lakásállomány energetikai helyzetét. Elemzésükből többek között az is kiolvasható, hogy minél régebbi egy ingatlan, jellemzően annál korszerűtlenebb. A magyarországi lakások jelentős része, több mint 50 százaléka 1960 és 1990 között épült. A 2000 után készült lakóingatlanok aránya kevesebb mint 12 százalék, a 2010 utániaké pedig nem éri el a 4 százalékot, így egyértelműen megállapítható, hogy a hazai lakásállomány elöregedett. Hozzávetőlegesen 40 százaluk energetikai szempontból rossz kategóriába tartozik, míg az átlagos energetikai besorolásba 55 százalék, és a lakásoknak csak kevesebb mint 5 százaléka sorolható az ennél kedvezőbb kategóriák valamelyikébe. Az MBH Jelzálogbank elemzői tanulmányukban rávilágítottak arra is, hogy egy átlagos, nem felújított „Kádár-kocka” ház energiafogyasztása 450-500 kWh/m2/év, ez 4-5-szöröse egy ma korszerűnek mondott épület energiafelhasználásának, a panellakások átlagos fogyasztásának pedig duplája.
A rendszerváltás előtt épült házak építésekor jellemzően nem volt szempont az alacsony energiafelhasználás, emellett Magyarországon 2013 és 2022 között a lakosság nem szembesült a piaci energiaárakkal. Az elmúlt években az energiaár-emelkedés és a rezsiválság nagyban megnehezítette a piaci felhasználók helyzetét, ezzel egyidőben a lakóingatlanok energiahatékonyságára vonatkozó követelmények is szigorodtak, így a lakosság számára is megkerülhetetlenné vált a lakások energiahatékonyságának témája. Az elemzők megállapították, hogy az 1945 előtt épült házak esetében hozzávetőleg évi 250 ezer-1,5 millió forint, az 1946 és 1980 közöttieknél 205 ezer-1,6 millió forint, az 1981 és 1990 között épült házaknál 190 ezer-1,2 millió forint közötti összeget lehet megspórolni évente a korszerűsítéssel.
„Az energiahatékonyság javulását központilag is számos elem segítheti: a szabályozói intézkedések, például a tavaly év végén szigorodott épületenergetikai rendelet, a támogatások, valamint a kedvező hitelfelvételi lehetőségek. Bár az elmúlt években több programot is meghirdettek a lakásállomány korszerűsítésére, ezek csak a lakóingatlanok töredékét érintették, és nem feltétlenül párosultak energetikai célokkal. Ezeket a kritériumokat az Otthonfelújítási program most együtt teljesíti. A program ugyanakkor nemcsak a lakásállományban fejtheti ki jótékony hatását, hanem a gazdaságot is élénkítheti, hiszen nagy megrendelési volument jelenthet az építőiparnak, elsősorban a KKV-szektornak” – emelte ki Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.
Az MBH Bank partner a fenntarthatóságban
Az MBH Bank hazánk egyik vezető hitelintézeteként, az ESG-stratégiájában meghatározottak mentén kiemelt szerepet vállal a zöld finanszírozás, illetve a lakosság fenntarthatósági ismereteinek bővítésében. Éppen ezért a lakosság energetikai és zöld ismereteinek bővítése céljából, az Otthonfelújítási Program indulásával egyidejűleg elindította online edukációs platformját „Energia Együtt Program” néven. A hasznos tippeket tartalmazó edukációs tartalmakat a bank weboldalán érhetik el az érdeklődők. Az aloldalon található információk segítségével fenntarthatóbbá tehetők az otthonok. Az oldalra látogatók többek között olyan témákban mélyíthetik el tudásukat, mint az áram- és vízfogyasztás, hűtési és fűtési rendszerek, a megújuló energia használata, és arra is lehetőségük nyílik, hogy kvízzel teszteljék tudásukat. A weboldalon emellett a banknál elérhető zöld hitelekről is bővebb tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők.
Szege György, az MBH Bank ESG és fenntarthatósági vezetője kiemelte: „Bankunk kiemelt szereppel és felelősséggel bír a fenntartható és klímacélú beruházások támogatását, finanszírozását illetően, így a tavaly decemberben elindított Fenntartható Jövő Bankja programunk keretében tett egyik vállalásunkként határoztuk meg, hogy a zöld hitelek arányát 2024 végére legalább 4 százalékponttal szeretnénk növelni. Ezt elősegítendő intenzív zöld termékfejlesztési programot indítottunk, amelynek célja, hogy olyan infrastruktúrát, termék és szolgáltatási palettát, kockázati keretrendszert, ügyféledukációs platformot hozzunk létre ügyfeleink számára, ami hozzásegíti őket saját fenntarthatósági céljaik megvalósításához.”
Fotó: Getty Images
