Úgy tűnik, hogy a haldokló bevásárlóközpontokról szóló narratíva nem valósult meg, bár e tekintetben nem kiegyensúlyozott a piac, hiszen eltérő a reorganizáció az egyes plázák esetében. Így például az Észak-Amerikában, Ázsiában és Európában 230 bevásárlóközponttal rendelkező Simon Property Group meglehetősen jó számokat produkált az idei harmadik negyedévben, az átlagos bérleti díjaik nagyon kicsit növekedtek, míg az ingatlanok kihasználtságai aránya 95 százalékra emelkedett, ami 1,7 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
„Nem kell emlékeztetnem önöket, hogy amikor kiskereskedelmi létesítmények bezártak a COVID-19 alatt, mindenki azt mondta, hogy a retail szektor végleg megszűnt. Azonban a tégla és a habarcs erős, még úgyis, hogy az e-kereskedelem kiegyensúlyozott növekedést tudhat magáénak” – mondta David Simon, a társaság elnök-vezérigazgatója.
Tehát bár a kiskereskedelmi piac egyelőre szilárd alapokon áll, aggodalomra ad okot, hogy 2023-ban meglehetősen alacsony fogyasztói bizalommal kalkulálnak a szakértők, amely az iparágra is jelentős hatást gyakorolhat. A JLL adatai szerint globálisan a kiskereskedelmi forgalom növekedése mérséklődött a harmadik negyedévben, és ez a tendencia várhatóan folytatódik jövőre is.
A csökkenést úgy próbálják meg ellensúlyozni, hogy a fejlesztők egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a kültéri terek használatára, ezzel is fejlesztve a vásárlói élményt a bevásárlóközpontokban. Vagyis az üzemeltetőknek és plázatulajdonosoknak továbbra is keresni kell azokat az egyedi megoldásokat, amelyek megkülönböztetik a versenytársaktól és személyes élményt kínálnak a látogatóknak.
Színházak, szökőkutak és művészeti kiállítások
Egy amerikai rendezvényen Steven Levin, a Centennial Real Estate alapítója és vezérigazgatója egyenesen azt javasolta a tulajdonosoknak és a fejlesztőknek, hogy vegyék le a kiskereskedelmi központok tetejét, építsenek szabadtéri színházakat és szökőkutakat, és szervezzenek művészeti kiállításokat.
Az élményközpontok kifejezés már a pandémia előtt elindult hódító útjára, és egy úgy tűnik, sikeresnek bizonyult a vásárlók körében. Ezért nem csoda, ha ez továbbra is globális trend marad a bevásárlóközpontok piacán. A Westfield tanulmánya megállapította, hogy 2025-re a vásárlók közel 60 százaléka arra számít: a kiskereskedelmi központok a rendelkezésükre álló tér több mint felét élményelemekkel töltik meg, a többi marad a termékeknek.
Nézzünk néhány amerikai példát, hogyan is lehet az élményt a reflektorfénybe állítani! Az USA legnagyobb szakvállalata, a Walmart egy online pop-up bolt platformmal (Popable) szövetkezett, amely rövid távú szerződésekkel bérel üzleteket kisvállalkozások számára. A márkák egy hónaptól egy évig terjedő bérleti szerződést köthetnek, és ha jól megy a biznisz, akkor opció lehet a hosszabb távú szerződéskötés is. A kiskereskedők egyre gyakrabban alkalmazzák a mesterséges intelligenciát (MI) is a siker érdekében. A Sephora szépségkereskedő az MI segítségével átvizsgálja az ügyfelek arcát, majd sminkszíneket és szépészeti tanácsokat ad, míg a Lowe’s lakberendezési márka üzleteiben a „LoweBots” nevű robotok segítsenek abban, hogy az ügyfelek megtalálják, amire szükségük van.
Magyarországon is kiválóan kirajzolódik ez a trend, hiszen egyre több zöld tető szolgálja a látogatók kényelmét. A Corvin Plaza tetején évek óta sikerrel működik a kertmozi, a WestEnd tetőkertje is számos rendezvénynek, fesztiválnak adott otthont, az új Etele Plaza hatalmas kerthelyisége az ételudvarhoz kapcsolódva szintén új élményeket kínál. Jól látható az evolúció e tekintetben, hiszen már tíz éve is arról értekeztünk, hogy a plázák az adott negyedek, városok központjai lesznek különféle rendezvényekkel, most pedig ezt a tendenciát még inkább kihegyezik az élményszerűségre.
Válságálló szektor
Bár még mindig sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági feltételek hogyan befolyásolják az ingatlanpiacokat 2023-ban, várhatóan a felső kategóriás kereskedelmi központok továbbra is jobban teljesítenek majd, mint a régebbi vagy alacsonyabb színvonalú plázák. A célok továbbra is ugyanazok, vagyis a tulajdonosoknak és a kereskedőknek a nyereségességre, valamint az online és a hagyományos üzletek közötti egyensúlyra kell összpontosítaniuk, és ezzel együtt keresniük kell a személyes vásárlási élmény fokozásának módjait.
A kiskereskedelem nagyon nehéz időszakot élt át a járvány mélypontján, hiszen az üzletek kénytelenek voltak bezárni. Azonban öröm volt az ürömben, hogy a kiskereskedők új megoldásokkal alkalmazkodtak a krízishelyzethez, és ezzel a tapasztalattal az ágazat szereplői már jobban felkészültek az esetleges jövőbeni kihívásokra.
