Tavaly belassultak a lakásépítők. Idén jöhet a sprint!

Lakás 2022-02-24

Tavaly 19 898 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 941 volt, 33 százalékkal több, mint 2020-ban a KSH legújabb adatai szerint. Vagyis bár tavaly lassított a lakásépítési piac, idén nagyobb dinamizmus várható.

Budapesten 7038 lakást vettek használatba, 11 százalékkal többet, mint 2020-ban. Minden egyéb településkategóriában jelentősen csökkent a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 47, a többi városban 33, a községekben 45 százalékkal. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 43 százaléka családi házban, 51 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 3,3 százaléka lakóparkban található. Az építési engedélyek számában ellentétes trend rajzolódik ki, mint az átadott lakásokéban: csak Budapesten csökkent (14 százalékkal) az építendő lakások száma, minden egyéb településkategóriában növekedett - írta a KSH.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat elemezve azt mondta: tavaly azért épülhetett kevesebb lakás, mert a szigorúbb energetikai szabályozások tervezett, de elhalasztott határideje miatt sok építtető már 2020-ban befejezte a megkezdett lakásépítéseket. Az új lakások piacán látható bővülést az is visszafogta, hogy a múlt év során emelkedtek az alapanyagárak. A múlt év elején a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetésének, valamint a járvány legsúlyosabb időszakából elhalasztott vásárlásoknak köszönhetően nőtt tavaly a lakásépítési kedv, amelynek további lökést adott a tavaly októberben elindult zöld otthon program, amelynek keretében kedvezményes kamatozású lakáshitelt lehet igényelni energiatakarékos lakóingatlanok építésére, vásárlására. 

Az ingatlan.com a múlt évi adatok értékelése mellett megvizsgálta azt is, hogy február végén mennyiért kínálták eladásra az új lakásokat az országban. Budapesten az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1 millió forintot. A 1,048 milliós átlagár 17 százalékos drágulásnak felel meg 2020 februárjához képest. A fővároson kívüli piacot nézve a megyeszékhelyeken beszélhetünk jelentősebb újlakás-kínálatról. Ezekben a városokban az átlagos négyzetméterár egy év alatt több mint 16 százalékkal 663 ezer forintra nőtt, de az országon belül komoly eltérések vannak. 

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak. Részben a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években a lakásár-robbanást, a beruházások széles körű fellendülése és a forint gyengülése a költségeket is érdemben növelte. 

A külpiaci hatásokat tükröző meredek nyersanyagár-robbanás érdemben növeli a kivitelezési költségeket és így az új lakások árát; az árak naponta változhatnak, ez pedig egyes nyersanyagok hiányával átmenetileg fékezheti a lakásépítéseket, elbizonytalaníthatja vagy elhalasztása kényszerítheti a beruházókat, ami kockázatot jelenthet az idei teljesítményre. A hitelkamatok növekedése szintén visszafoghatja a keresletet, azonban a Zöld otthon program keretében nyújtott hitelek népszerűsége a bevezetést követően kiemelkedő - jelezte az elemző.

Az utolsó negyedéves visszaesés nehezen magyarázható

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott: a lakásépítések száma a negyedik negyedévben kedvezőtlenül alakult, az első három negyedévben az átadott új lakások száma csak 1,7 százalékkal maradt el a megelőző évitől, bár az éven belüli romló tendencia látható volt. A szakember szerint a negyedik negyedéves visszaesés nehezen magyarázható, mert a kereslet magas, a kiadott építési engedélyek száma jelentősen bővült, és a korábbi mértékű építőanyaghiányról sem lehetett hallani; összességében az építőipar jól teljesített a negyedik negyedévben. A lakásépítési engedélyek számának mintegy harmadával való bővülése jelzi a magas keresletet és utalhat a lakásépítések számának jövőbeni növekedésére.

Az idén a korábbi években tapasztaltnál is nagyobb kereslettel indította az évet az újépítésű otthonok piaca, ez pedig a kivitelezési költségek további emelkedésével együtt azt vetíti előre, hogy az új lakások drágulása sem áll meg - kommentálta a KSH jelentését Földi Tibor, a Cordia International Zrt. igazgatóságának elnöke. A vásárlói oldal élénkülése részben azzal magyarázható, hogy sokan szeretnék kihasználni a jelenleg még elérhető, kedvező hitelkonstrukciót kínáló Zöld otthon programot. Emellett az is erősíti a keresleti oldalt, hogy az átmeneti megtorpanás után a lakásbérleti díjak újra emelkedőben vannak - jelezte Földi Tibor.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több eleme - otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség - is kifut 2022 végén. Az egyesület szerint a hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, szükséges az általános 5 százalékos újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága - fejtették ki.  

Fotó forrása: Cordia

Partnereink