Lassan teljessé válik Közép-Európa legnagyobb városrész-megújítási projektje, amely több mint egy évtizede tart, hiszen elkészült a Sétány mentén épült utolsó lakóház, a Grand Corvin második üteme. Ezzel elnyerte végső arculatát Budapest legszélesebb és egyik leghosszabb sétálóutcája, amely számos nemzetközi díjat is elnyert az elmúlt évek során (pl. International Property Award Best Mixed Use Development Europe vagy éppen az Urban Land Institute Global Awards for Excellence).
A negyed története egészen az 1867-es kiegyezésig nyúlik vissza, amikor Budapest gőzerővel elindult azon az úton, amelynek végén a századfordulón világvárossá fejlődött. Itt Józsefvárosban is bérházakat építettek, ezek azonban alapvetően munkásoknak készültek, ezért a minőségük számtalan kívánnivalót hagyott maga után. A szocializmus évtizedeiben tenni akartak a környék fejlesztéséért, ennek egyik hozadéka lett a Szigony utcai lakótelep felhúzása, amelynek folytatása szerencsére elakadt.
Ezek a korszerűtlen lakótömbök már-már tarthatatlan állapotokat eredményeztek az ezredforduló idejére, a szlömösödés jelentős méreteket öltött, ezért az 1990-es évek végén a RÉV8, azaz a Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. egy megújult negyedet álmodott ide. A Futureal-csoport beruházásában pedig el is indult a gigaprojekt. A főváros egyik leghátrányosabb helyzetű környékén egy új komplex városnegyed épült ki, ahol számos funkció helyet kapott, így a lakóházak mellett irodaépületek, a Corvin Plaza és egyéb szórakoztató-vendéglátóipari-szolgáltató egység nyílt meg.
A megújulás során a negyed egyértelműen új társadalmi csoportok otthona lett, a dzsentrifikáció során a régi lakók máshová költöztek. A közeli egyetemek miatt a befektetési célú lakásvásárlás is markáns, ezért sok külföldi diák bérel itt lakást, miközben az irodaházak dolgozói egy multikulturális pezsgő közeget hoztak létre.
Az egyes funkciókat úgy alakították, hogy a Corvin Mozinál és a Klinikáknál található metrómegállóktól számított 300 méteres távolságon belül épültek meg az irodaházak, míg a lakófunkciók a projekt középső területén a sétányra felfűzve valósultak meg. A lebontott lakások száma közel 1500, amelyek 80%-a önkormányzati tulajdonban állt.
2008-ban adták át az első irodaházakat és épületeket, a Corvin Plaza pedig 2010-ben nyílt meg. A Corvin ONE a gigaberuházás első fázisában készült el, majd a Corvin Towers a projekt második fázisában valósult meg, harmadik volt a sorban a Corvin Corner.
Később is számos emblematikus irodaházat adtak át, így többek között 2017-ban a 25 ezer m2-es Nokia Skyparkot, ahol a Nokia kutatás-fejlesztési központja kapott helyet. A következő nagy irodafejlesztésként pedig az összesen 27 ezer m2-nyi munkateret kínáló Corvin Technology Park komplexum épült fel, amely azóta Magyarországon elsőként érdemelte ki a WELL-minősítést.
A világszínvonalú fejlesztéseket azzal ismerte el az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő, hogy 2018-ban a Corvin Sétány minden – már felépült és két, akkor még építés alatt álló – irodaházát megvásárolta az OTP Prime részére, amely összesen közel 100 ezer m2-nyi irodaállományt jelent.
A Sétányon a legutolsó irodaházként idén és jövőre elkészülhet a 31 ezer m2-es Corvin Innovation Campus két fázisban, ahová szintén egy technológiai nagyágyú érkezik majd, hiszen az IBM ide helyezi majd át hazai központját.
Emellett az új negyedben számos közterület-fejlesztés és épületfelújítás is megvalósult, a sétányon kialakított zöld terület pedig üdítő színfolt Józsefvárosban. A Corvin Sétány mellett kiemelhetjük a Corvin kapu kialakítását, valamint a Bókay János, a Szigony és Tömő utcák megújítását, amelyek a kerületi önkormányzattal partnerségben valósultak meg. Továbbá több környező lakóházat is felújítottak az elmúlt években.
A Sétányt körbevevő negyed fejlődése azonban folytatódik, hiszen a Futureal-csoport több lakó- és irodaprojektet valósít meg még a környező utcákban.
