Tragikusan elavult a magyar lakásállomány. Energiahatékonyságból bukásra állunk

Lakás 2021-11-05

Nagyon kevés hazai ingatlan felel csak meg az új lakásoknál a jövő júniustól elvárt energiahatékonysági szintnek, a Takarék Index vizsgálata szerint 2016 és 2020 között csak a lakó- és szállásjellegű ingatlanok 2,6 százaléka kapott ilyen minősítést. Nem csak a magyar ingatlanok energiahatékonyságával van probléma, Európa több országában hasonlóan rossz a helyzet, pedig a korszerű ingatlanokkal jelentősen lehet csökkenteni a rezsiköltségeket, és mérsékelhető az ország energiaszükséglete is, mivel a háztartások a legnagyobb energiafogyasztók. Az új lakások esetén jövőre életbe lépő szigorú szabályozás és a most indult Zöld Otthon Program segíthet a lakásállomány megújításának felgyorsításában.

Nagyon kevés lakó- és szállásjellegű ingatlan kapott 2016 és 2020 között legalább BB energetikai minősítést, amely 2022. június 30. után az új lakások esetében a minimális elvárt szintet jelenti – derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából. Ilyen vizsgálatot minden új ingatlan használatbavételéhez, valamint minden használt lakás adásvételéhez szükséges készíttetni. A legjobb minősítés az AA++, a legrosszabb pedig a JJ. 

Az elmúlt öt év adatainak elemzéséből kiderült, hogy csak az összes kiadott tanúsítvány 2,6 százaléka volt a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő BB vagy annál jobb minősítésű. CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványt adtak ki a legtöbbet, 21 százalékot. Eközben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát. 

 
A 2016 és 2020 között lakó- és szállásjellegű ingatlanokra kiadott energetikai tanúsítványok (Forrás: Takarék Index gyűjtés 
)

Az irodapiacon sem sokkal jobb a helyzet

Az irodapiacon a 2016–2020-ig kiállított minősítéseknél az épületeknek kevesebb mint 22 százaléka tartozott a korszerű (CC) vagy ennél jobb kategóriába, ezen belül a legalább BB minősítéssel rendelkezők csak 6,8 százalékot tettek ki. A vidéki minősített épületek esetében valamivel magasabbak voltak ezek az arányok, mint a fővárosban. A gyenge vagy rosszabb energiaosztályba sorolták országosan a minősített épületek 30,9 százalékát, ebben az esetben ugyanakkor Budapesten volt kedvezőbb az arány, ahol a részesedésük 21 százalékos volt, szemben a vidéki 33,4 százalékkal.

 
A 2016 és 2020 között az irodaépületekre kiadott energetikai tanúsítványok megoszlása energiaosztály szerint (Forrás: Takarék Index gyűjtés)

Idős a lakásállomány

Európa épületállományának 80 százaléka 2001 előtt épült, jelentős része 50 évnél idősebb, és rengeteg, olyan ingatlant használnak a mai napig, amelyek száz évnél is régebbiek. A lakóépületek többségét akkor építették, amikor még nem léteztek az energiafelhasználásra vonatkozó előírások vagy nagyon korlátozottak voltak, ezért ezek az ingatlanok rossz hatékonyságúak. A hazai lakásállomány jelentős része is meglehetősen idősnek számít. A legtöbb a szocializmus éveiben készült el, a nagy lakásépítési boom idején, amikor a nagy lakótelepeket építették. Az állományban az 1971 és 1980 között épült, 40-50 éves lakások aránya körülbelül 22 százalékos a 2016-os mikrocenzus szerint. 

De szintén magas az 1961 és 1970 közötti, valamint az 1981 és 1990 között épült otthonok részesedése is, a 50-60 éves ingatlanok a lakásállomány 16, a 30-40 évesek pedig ugyancsak 16 százalékát teszik ki. Ezzel szemben a 2000-es évek után épült lakásokból meglehetősen kevés van, arányuk kevesebb mint 10 százalék volt 2016-ban. Azóta ugyan készültek még új lakások, az átadott otthonok száma 2016 utolsó negyedéve és 2021 első féléve között összesen kevesebb, mint 100 ezer volt, ez azonban a több mint 4,5 milliós állományhoz képest (2021) csak néhány százalékpontos javulást jelenthet.

 
A hazai lakásállomány megoszlása az építés éve szerint (2016; 2016 negyedik negyedéve és 2021 második negyedéve között az épített lakások száma; Forrás: KSH) 

A Dél-Alföldön az épületek 30 százaléka vályog

A hazai lakásállomány jelentős részben téglából, kőből vagy kézi falazóelemből készült, az ilyen otthonok aránya 66 százalékos. A panel vagy közép-, illetve nagyblokk öntött beton lakások részesedése a teljes állományból körülbelül 18 és fél százalékos a 2016-os felmérés szerint. Meglehetősen sok lakás épült azonban vályogból és sárból, illetve fából, teljes arányuk az állományon belül több mint 14,6 százalékos. Jelentős a különbség településtípus szerint a falazatot tekintve. 

Az utóbbi csoportba tartozó épületek közül a legtöbb a községekben található, valamint a kisebb városokban, az összes vályogból vagy sárból készült lakás 94 százaléka ott áll, míg a fővárosban és a megyeszékhelyeken ezek az épülettípusok kevésbé jellemzőek, ott főként tégla és panel vagy beton lakóépületeket húztak fel.

 
A lakott lakások megoszlása falazat és régió szerint (2016; Forrás: KSH) 

A gáz és a fa a fő fűtőanyag

A különböző fűtési módok közül, nem meglepő módon, a fővárosban, és a megyeszékhelyeken kiemelkedően magas a távfűtéses lakások részesedése. A családi házak magas aránya miatt az egy lakást fűtő berendezésekkel felszerelt lakásokból a községekben, illetve a kisebb városokban van a legtöbb. De szintén ezeken a helyeken magas az energiahatékonysági szempontból kedvezőtlenebb helyiségfűtéssel rendelkező lakások száma is, a községek esetében például az otthonok 45 százaléka használ ilyen megoldást, míg a kisebb városokban a lakások 34 százaléka rendelkezik ezzel a fűtési megoldással.

Nem csak az a fontos azonban, hogy milyen a fűtési rendszer kialakítása, hanem a használt fűtőanyag is erősen befolyásolja az épület környezetre gyakorolt hatását. Ebből a szempontból szintén nagyon jelentős különbségek fedezhetőek fel településtípusok szerint. A községekben például a legnagyobb arányban fával fűtenek, és a gázos megoldások csak a második helyen állnak, de szintén nagyon jelentős a fával fűtött otthonok aránya a kisebb városokban is, bár ezek esetében a gázos megoldás elterjedtsége megelőzi a fáét. 

A fővárosban és a megyeszékhelyek esetében a gázzal történő fűtés a legjellemzőbb, de kiemelt szerepe van a távfűtésnek is. Összességében országosan a lakott lakások nagyon kis része esetében találkozhatunk villany, szén és egyéb fűtési módokkal. De az energetikailag legkedvezőbbnek számító megújuló energiaforrások elterjedtsége is minimális mind országosan (0,35%) mind pedig a különböző településtípusok esetében. A legmagasabb aránnyal rendelkező megyei jogú városok esetében is csupán 0,6 százalékos.

 
A lakott lakások megoszlása fűtésimód és településtípus szerint (2016; Forrás KSH) 

Kevés az energiahatékony lakás

Az energiatanúsítvány-besorolás mellett a négyzetméterre számított fajlagos primerenergia felhasználási mutatószámmal (KWH/m2a) jellemezhető a legjobban egy lakás energiahatékonysága. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a lakások típusa, valamint kora alapján becsülte az adott otthonok fajlagos primerenergia-felhasználást, a hazai állományt 17 kategóriába sorolva. Az így kapott számok mutatják a hazai lakásállomány elavult voltát, mivel mindössze három kategóriába tartozó ingatlanok esetében érné el az átlagos primerenergiafelhasználás (100-125 kWh/m2a) alapján feltételezett energetikai osztály a CC, vagyis korszerű szintet, a 2001 után épült 4-9 lakásos és a 10 vagy több lakásos társasházaknál, valamint a 2013 után épült társasházak esetében. 

Ezekből az ingatlanokból azonban meglehetősen kevés van, 2001 és 2013 között összesen 362 ezer lakás készült el, amelyek közel fele családi ház volt. 2013 és 2020 között kevesebb, mint 115 ezer lakás épült, amelyből azonban körülbelül 58 ezer családi ház, ahol már a feltételezett energiaosztály nem biztos, hogy átlagosan eléri a CC minősítést, egy részük, csak DD, vagyis a korszerűt megközelítő átlagos energetikai osztállyal rendelkezik.

Partnereink