Uniós lázálmok! Egy egész Paks kellene a hazai lakossági gázfűtés kiváltására

Körbefutott a magyar sajtón a hír, hogy az Európai Unió betiltaná a gázfűtést. Ez egy picit pongyola és felületes megfogalmazás, de tulajdonképpen fedi a valóságot. Mivel a magyar lakosság zöme gázzal fűt, elkezdtünk számolgatni, mennyi áram kellene hozzá, ha csak ezt a szegmenst hőszivattyúra állítanánk át. Nos, annyi, amennyi elvinné a Paksi Atomerőmű teljes termelését a fűtési szezonban, és ebben még nincs benne a távhőszolgáltatók, közintézmények, irodák, bevásárlóközpontok stb. fűtési célú gázfogyasztásának kiváltását lehetővé tevő, kibocsátásmentes megoldások áramigénye. Számításaink nem tizedesjegyre pontosak, de nagyságrendileg rendben vannak. A szakértők óvatosságra intenek az elképzeléssel kapcsolatban.

Alaposan felborzolta a kedélyeket az a hír, amely szerint az Európai Unió betiltaná a gázfűtést. Nézzük hát meg, pontosan miről van szó. Az elképzelés egyelőre csupán egy tervezet, igaz, elég magas szinten köttetett meg. Az Európai Tanács és az Európai Parlament ugyanis ideiglenes politikai megállapodásra jutott az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatról. A felülvizsgált irányelv új és ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg az EU-ban új és felújított épületekre vonatkozóan, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy újítsák meg épületállományukat, írja a vgfszaklap.hu.

Az elképzelés lényege, hogy 2030-ra minden új épület zéró emissziós (szén-dioxid-kibocsátástól mentes) épület legyen, 2050-re pedig a meglévő teljes épületállomány, tehát a régi házak is zéró kibocsátású épületekké alakuljon át.  Ennek keretében a fosszilis tüzelőanyagokat fokozatosan vezetnék ki az épületek fűtéséből. Az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodott arról, hogy készítenek egy ütemtervet a fosszilis tüzelésű kazánok, köztük természetesen a gázkazánok, konvektorok stb. forgalmazásának 2040-ig történő fokozatos megszüntetésére. A javaslat értelmében 2040 után ilyen készülékeket nem lehetne forgalomba hozni az EU tagországaiban.

Nézzük a számokat!

Ha áttekintjük az utóbbi évek fejleményeit, azt látjuk, hogy a gázfűtés kiváltásának messze legnépszerűbb módja valamilyen hőszivattyús fűtési mód kiépítése. Tíz új építésű lakásból hatnál már egyáltalán be sem kötik a vezetékes gázt, és jelentősebb felújításkor is előtérbe kerül a hőszivattyú vagy önállóan, vagy a gázkazán mellé, úgynevezett bivalens üzemben. Ennek ellenére a gázfűtés részaránya még mindig nagyon magas, a lakosság hatvan százaléka gázzal fűt.

Vajon mire van szükség ahhoz, ha csak a lakossági gáztüzelésű berendezéseket ki akarjuk váltani hőszivattyúra? Mindenekelőtt áramra, a hőszivattyú ugyanis azzal működik. Magyarország évente körülbelül 10 milliárd köbméternyi, másképpen 100 Terawattóra (TWh) földgázt fogyaszt. Ebből a lakoság fogyasztás 3,5 milliárd köbméter, másképpen 37 TWh-t tesz ki. Ennek jelentős részét a fűtés viszi el, az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy az egészet, és tekintsünk el attól is, hogy a tüzelőberendezések hatásfoka miatt a valódi hőigény magasabb, mint a földgáz fűtőértékére vonatkoztatott fenti adat.

Ha valamilyen egyszerű elektromos fűtőberendezéssel, például fűtőpanellel, hősugárzóval, fűtőfóliával vagy valami ilyesmivel akarnánk kiváltani a földgázfogyasztást, akkor az pontosan ugyanennyi, 37 TWh-nyi áramfogyasztással járna. Szerencsére a hőszivattyúk olyan szerkezetek, amelyek egységnyi villamos energia felhasználása mellett több egységnyi hőt állítanak elő, ezt hívják jóságfoknak, másképpen COP-nek. Ha az egész szezonra vetítjük ezt a mutatót, megkapjuk a szezonális jóságfokot, az SCOP-t. Tekintve, hogy a kedvezményes, csak hőszivattyúkhoz használható H áramtarifa legalább 3,4-es SCOP-jű hőszivattyút követel meg, ezzel számolunk mi is.

Egyszerű osztáással kijön, hogy 37 TWh fűtési igény kielégítéséhez 10,8 TWh áramra van szükség. Sok ez vagy kevés? Irgalmatlanul sok. A Paksi Atomerőmű négy blokkjának termelése egy évben átlagosan 16 TWh, hat hónaposnak tekintve fűtési szezont, 8 TWh-val számolhatunk. Vagyis a paksi termelés akkor feleltethető meg a lakossági gázfűtést kiváltó hőszivattyúk fűtésszezonbeli áramfogyasztásának, ha 4,6 SCOP-t sikerül biztosítanunk. Illetve még akkor sem, a gázfogyasztás szezonális átlaga ugyanis nem azt jelenti, hogy minden egyes nap ugyanannyi energiát használunk fel a fűtésre, így a hidegebb, energiaigényesebb napokon a paksi termelés mellé hozzá kell még tennünk egyéb forrásból származó villamos energiát.

És ez még nem minden

Ha a fentiekből nem lenne elég jól érzékelhető, mekkora beruházást jelentene a fűtési célú gázfogyasztást kivezető terv, gondoljunk bele, hogy a számításból kihagytuk a nem lakossági fűtést. Vagyis a közintézmények, irodák, szállodák, kórházak, iskolák, uszodák és egyebek fűtési igényével nem számoltunk, nem beszélve a jelentős részben szintén földgázt használó távfűtőművekre. És persze nem elég, ha lesz elegendő áramunk mindehhez, új erőművek mellett hálózati bővítésre is szükség lesz, és persze az épületeket, lakásokat is alkalmassá kell tenni gépészetileg a hőszivattyúk fogadására. Összességében szinte megtippelhetetlen összegű beruházást jelentene a terv megvalósítása, már ha megvalósítható maradéktalanul egyáltalán. Vannak ugyanis olyan helyek, gondoljunk csak például sűrűn beépített történelmi városrészekre, ahol hőszivattyús beruházásokat gyakorlatilag lehetetlen megvalósítani. Más is szóba jöhet persze (pl. távfűtés vagy hidrogéngázra való áttérés), de ezek legalább annyi kérdést vetnek fel, mint a hőszivattyús átállás.

 A szakértők óvatosságra intenek

Lapunk főszerkesztője, az épületgépész mérnök Szemán Róbert arra figyelmeztet, hogy nem lenne szerencsés átesni a ló túlsó oldalára, hiszen egy nem kellően átgondolt, áterőszakolt változás nagyobb károkkal járhat, mint amennyi hasznot hoz. – Észszerű döntéseket kell hozni ebben az ügyben, hiszen, ha végiggondoljuk, könnyen belátható, hogy a gázfűtésnek bizonyos esetekben nincs reális alternatívája. Megfelelő gépészeti rendszerekkel, hőszigeteléssel, hővisszanyerős szellőztetéssel persze a gázfogyasztás lehet és kell is csökkenteni, a gázkészülékek generális tiltása minimum aggályos, és szakmailag sem indokolt – jelentette ki.

Szilágyi László kiadóvezető arra emlékeztetett, hogy a gázkazánok 2030-as betiltására vonatkozó javaslat az EU-ban már többször felmerült és mindig pánikot keltő szalagcímek jelentek meg a hazai médiumokban. Ennek oka, hogy Magyarországon a gázkészülékek aránya sokkal magasabb, mint néhány olyan EU-tagállamban, ahol már előrébb járnak a fűtési rendszerek elektrifikálásában vagy más alternatív fűtési mód terjedt el. Ha lesz is ilyen EU-s szabályozás, biztos benne, hogy nem fogja érinteni a meglévő fűtési rendszereket közvetlenül, hanem az új építéseknél lehet tilalom. A régi építésű háztartások esetében akkor merülhet majd fel a váltás kérdése, ha meglévő készülékeik cserére szorulnak majd.

Fotó: Getty Images