Döbbenetes eredményre jutottak a tudósok, miszerint a légszennyezés, amely évente több millió ember halálát okozza, megvéd minket a nap pusztító erejétől. Vagyis a levegő megtisztítása felgyorsítja a klímaváltozást. Egyelőre a metán lehet a megoldás.
Tudósok már régóta vizsgálták Kína évtizedes és rendkívül hatékony légszennyezés elleni küzdelmét, hiszen köztudottan a gigantikus ország hatalmas fejlődésének egyik ára az volt, hogy az ipari termelés kiemelkedő volumenű megerősödése szinte szmogfelhővel borította be a metropoliszokat, gigapoliszokat. Majd Hszi Csin-ping elnök ígéretet tett a környezetszennyezés elleni küzdelemre, amikor 2012-ben átvette a hatalmat, miután több évtizedes szénégetést követően Kína „a világ gyárává” változott, és Pekinget hihetetlen mértékű szmog borította el.
Az új szabályok értelmében az erőművek és acélgyárak kénytelenek voltak alacsonyabb kéntartalmú szénre váltani. Több száz nem elég hatékonyan működő gyárat zártak be, és szigorították a járművek üzemanyagára vonatkozó előírásokat. Az eredmények látványosak. Többek között a szénerőművekből származó kén-dioxid (SO2) okozta szennyezés 90%-os csökkentése több százezer életet mentett meg.
Azonban üröm az örömben, hogy a napsugárzást visszaverő mérgező pajzsától megfosztott Kína átlaghőmérséklete 0,7 Celsius-fokkal emelkedett 2014 óta, ami hőhullámokat váltott ki az ország különböző területein, derült ki a Reuters által megkérdezett tudósok áttekintéséből és a Kínai Meteorológiai Hatóság által közzétett éves időjárási jelentések alapján.
Vagyis morbid módon a levegőszennyezés megszüntetése nagyobb hatással lehetett a hőmérsékletre egyes kínai ipari városokban az elmúlt évtizedben, mint maguk az üvegházhatású gázok. Többek között Indiában és a Közel-Keleten hasonlóan ugrásszerű felmelegedést tapasztalnánk, ha követnék Kína példáját.
Mi a helyzet más országokban?
A kén-dioxid visszaszorításának hatása a légszennyezés elleni küzdelem során a fejlődő országokban a leglátványosabb, mivel az Egyesült Államok és Európa nagy része évtizedekkel ezelőtt már megtisztította az „eget”. Érdekes azonban megfigyelni, hogy a világban mennyire összefügg minden mindennel. Egy 2021-es tanulmány megállapította, hogy az európai aeroszol-kibocsátás 1980-as évek óta tartó csökkenése megváltoztathatta az időjárási mintákat Észak-Kínában!
Indiában a kén-dioxid szennyezettség még mindig növekszik, az elmúlt két évtizedben nagyjából megduplázódott. Az indiai meteorológiai hivatal szerint 2020-ban, amikor ez a szennyezés a COVID-zárlatok miatt zuhant, Indiában a hőmérséklet 0,29 °C-kal magasabb volt az 1981-2010 között mért átlagnál.
Pedig India Kínához hasonlóan ambiciózus célokat tűzött ki, így a 2019-ben elindított „Nemzeti Levegő Program” szerint 2026-ig több mint 100 városban 40%-kal csökkentenék a szennyezést. A tudósok szerint azonban ha India és a Közel-Kelet szennyezett régiói a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásával és a zöld energiaforrásokra való átállással javítják a levegőminőségüket, akkor ők is elveszítik azt a szennyező pajzsukat, amely akadályozza a még drasztikusabb felmelegedést.
Visszafordíthatatlan folyamatok?
Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change – Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) egy 2021-es jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a SO2-szennyezés nélkül a globális átlaghőmérséklet már 1,6 Celsius-fokkal emelkedett volna az iparosodás előtti szinthez képest. Miheztartás végett egy 1,5 °C-os felmelegedés már visszafordíthatatlan és katasztrofális éghajlatváltozásokat jelentene az IPCC szerint, amely 1,1 °C-on rögzíti a jelenlegi szintet.
A Reuters a téma kapcsán tizenkét tudóst kérdezett meg erről a globális jelenségről, köztük négyet, akik az IPCC-jelentésekben a levegőszennyezéssel foglalkozó szakaszok szerzőjeként tevékenykedtek. Ők azt mondták, hogy folytassuk a légszennyezés elleni küzdelmet, hiszen a rossz levegő az Egészségügyi Világszervezet szerint évente mintegy 7 millió idő előtti halálesetet okoz, főleg a szegényebb országokban.
Mivel az aeroszol, vagyis a levegőben szálló finom, apró szemcséjű por a bolygó felmelegedését gátolja bizonyos mértékig, ezért a levegőszennyezés csökkentése rövid távon nagyon jelentősen felgyorsítaná a globális felmelegedést. Ehelyett agresszívebb fellépésre ösztönöznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, így a metánkibocsátás mérséklése rövid távon ellensúlyozhatja a szennyezés miatt kordában tartott felmelegedési tendenciákat.
A tudósok ezt tekintik a globális hőmérséklet mérséklésének leggyorsabb módjának, mivel a légkörben lévő gáz hatása csak körülbelül egy évtizedig tart, így a kibocsátások mostani csökkentése egy évtizeden belül meghozhatná az eredményeket, és nem mennénk 1,5 Celsius-fok fölé.
Az IPCC adatai szerint 2019-ben a metán körülbelül 0,5 fokos felmelegedést okozott az iparosodás előtti szinthez képest. Egyelőre azonban kivárást tapasztalhatunk, hiszen bár több mint 100 ország vállalta, hogy az évtized végére 30%-kal csökkenti a metánkibocsátást, még elég kevés konkrétumokat láthattunk.
