Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a világörökség részét képező pécsi ókeresztény síremlékeket érintő, csaknem egymilliárd forintos európai uniós és kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztési program záróeseményén azt mondta: kivételesen sikeres és eredményes beruházás valósult meg a pécsi ókori sírépítmények környezetében.
A fejlesztéseknek köszönhetően a látogatók a nemcsak 4. századi tárgyi emlékeket vehetik szemügyre, de a római kori Pécsről is élményeket szerezhetnek a mai kor legmodernebb eszközeinek segítségével, bepillantást nyerhetnek a kereszténység korai szakaszába.
A pécsi régészek több évtizedes munkájának köszönhetően kijelenthető, hogy Pécs az európai keresztény kultúra egyik bölcsője volt. Ez az örökségül kapott tárgyi emlékekkel és az általuk közvetített szellemi értékekkel való a legmagasabb szintű felelősségvállalásra kötelez – fűzte hozzá.
Péterffy Attila, a baranyai vármegyeszékhely polgármestere közölte: a beruházásokra a megváltozó látogatói igények és a világörökségi helyszínek bemutatását szolgáló épületek elavultsága indokolta. Reményét fejezte ki, hogy a beruházásoknak köszönhetően a korábbiaknál is több érdeklődő tekinti meg a pécsi ókeresztény emlékeket.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) pályázatán elnyert, csaknem 900 millió forintos támogatással megvalósuló projekt során három helyszínen végeztek fejlesztéseket. A beruházások részeként új, modern fogadóépületet emeltek a pécsi székesegyháztól délre, a Szent István tér sarkán elhelyezkedő római kori Ókeresztény Mauzóleum fölé, a könnyebb megközelíthetőség érdekében tereprendezést hajtottak végre és modernizálták a műemlék gépészetét.
A fejlesztés keretében a szintén a bazilika közelében található Cella Septichora – azaz a járófelszínen üvegtetővel fedett hétkaréjos temetkezési épület – teljes gépészetét, szigetelését is megújították, míg a pécsi Apáca utca 8. szám alatti örökségvédelmi építmény védelmét is elvégezték a forrásból.
Már húsz éve a világörökség része
Pécs római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a római birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét.
A Világörökség Bizottság értékelése szerint a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető és annak festett sírkamrái építészeti és művészeti szempontból is egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.
A baranyai megyeszékhelyen 1782 óta több száz téglasír, több tucat kőből és téglából épített kisebb sírkamra, valamint nagyobb méretű temetői épület került elő. Egy részük festett, belső tereiket bibliai jelenetekkel és szimbólumokkal díszítették, ami tovább növeli egyediségüket, egyetemes kulturális értéküket.
A nagyrészt helyreállított, ezért látogatható föld alatti és a földfelszíni építmények megőrizték a késő római temető hangulatát. A 2005/2006-ban végzett ásatásokat követően a korábban már bemutatott és az újonnan feltárt emlékeket a 2007-ben megnyílt Cella Septichora Látogatóközpont fogja össze.
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
