Felújítások a veszprémi várban

Semjén Zsolt hangsúlyozta: bár a vár épületeinek megújítása egyházi beruházás, valójában óriási város- és térségfejlesztés, amely a környék lelki, szellemi és gazdasági fellendülését is szolgálja. Rámutatott: Veszprémtől északra a Budapest-Székesfehérvár-Győr-Pozsony-Bécs tengely fejlett ipari régió, a Balatonnál a turizmus a meghatározó, de szükség van a kettő között a bakonyi megyeszékhely térségének fejlesztésére is.

Ezt szolgálja egyrészt a Modern Városok Program, másrészt a Navracsics Tibor kormánybiztos vezetésével zajló térségfejlesztés, illetve az érsekséggel kötött megállapodás. Az egyház, a kormány, az önkormányzat és a helyben élők közötti együttműködés lehetővé fogja tenni, hogy Veszprém és térsége újra betöltse azt a szerepét, amely Szent István király és Gizella királyné óta meghatározó volt a magyar történelemben.

Ovádi Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sajtótájékoztatón történelmi lehetőségnek nevezte, hogy kormányzati támogatással megújulhatnak a veszprémi vár egyházi épületei. Emlékeztetett: a Modern Városok Program részeként új sportuszoda és tornász gyakorlócsarnok épült Veszprémben, az Európa kulturális fővárosa programhoz kapcsolódóan pedig az egykori gyermekkórház és a Ruttner-ház épülete is megújul.

Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere hangsúlyozta: azt szeretnék elérni, hogy a város 2030-ra Európa legélhetőbb városai közé tartozzon. Ezért nem szabad megelégedni azzal, amit az elődök itt hagytak, hanem hozzá is kell tenni – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2022 az építkezés éve lesz a városban. Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (EKF) program megvalósításáért felelős kormánybiztos Veszprém történelmi, egyházi múltjáról szólva kiemelte: a vár megújításával a város közössége, a régió, az egyház és az ország is új lendületet kaphat. A megújult várral a közösség megújulását is ünnepelhetjük – fogalmazott.

Udvardy György veszprémi érsek a főegyházmegye mottójára – őseink hite a jövő reménye – utalva azt mondta: szeretnék megőrizni őseik hitét és a hit által teremtett kulturális értékeket.

A fejlesztésről szólva megjegyezte: reális igényeket igyekeztek megfogalmazni a terekkel és a funkciókkal kapcsolatban úgy, hogy a 2023 utáni működtetés és fenntartás is biztosítható legyen. Közölte: a teljes beruházás 2025-ben zárul, de 2023-ra megújítják azokat az elemeket – a székesegyházat, a palota fogadótereit, illetve  turisztikai és közösségi tereket -, amelyek a kulturális fővárosi programot szolgálják.

Vörös Tamás érsekségi főépítész a projektet bemutatva elmondta: 18 várbeli épület van az érsekség tulajdonában. A felújítás 35 ezer épített és tízezer szabadtéri négyzetmétert érint, köztük liturgikus, pasztorális, hivatali, gyűjteményi, múzeumi, kiállító, valamint zarándok- és vendégfogadási tereket.

Fotó: MTI/Vasvári Tamás