A Várnegyed megújulása az elmúlt évtizedekben látványos eredményeket ért el, bár az ideológiai kereszttüzet ezek a beruházások sem kerülhették el. 2014-ben átadták a helyreállított Várkert Bazárt, majd visszaépítették a Királyi Lovardát és a Főőrségi épületet, illetve elkészült a Stöckl-lépcső is.
A Karmelita kolostor felújítása 2016-ban kezdődött meg, és 2018 végére az épület régi fényében született újjá. A királyi palota egyik szárnyának a felújításával is végeztek, ahol az eredeti állapotoknak megfelelően újjávarázsolták a Szent István-termet, amely a századforduló magyar iparművészetének kiemelkedő teljesítménye volt. A déli összekötő szárny rekonstrukciója egyben a királyi palota felújításának próbaprojektje volt, amelyet követhet a teljes ingatlanegyüttes megújítása.
Azóta is több helyen zajlanak a helyreállítási munkálatok, nem csak a királyi palota közvetlen környezetében, hanem távolabbi helyszíneken is. Az egész várnegyed egyik leglátványosabb munkálata a pazar látványt nyújtó Várkert bazár mellett a középkori alapokra épült Mátyás templom felújítása volt. Az emblematikus épület mellett áll a második világháborúban jelentős károkat elszenvedett Fellner Sándor-palota.
Ezt az előző rendszerben egyszerűbb formában helyreállították, és máris elérkezünk a mai ideológiai háború „pergőtüzébe”. Ugyanis vita robbant ki arról, hogy az 1990 előtti rekonstrukciós vagy foghíjtelek-beépítési munkálatok milyen értéket képviselnek és ehhez hogyan viszonyuljanak a mai helyreállítók. Ebbe a vitába persze teljesen értelmetlen beleállni, hiszen ahány nézőpont, annyi érvényes vélemény.
Szent István-terem
Mindenesetre Fellner palotájának helyreállítási munkálatai már az eredeti méreteket mutatják, ahová a tervek szerint újra beköltözik a Pénzügyminisztérium. Az is érdekes kérdés, hogy a nagyobb számú hivatalnok érkezésével mennyire nő meg a forgalom, mint anno annak idején a Kormányzati Negyed esetében sem igen végeztek alapos számításokat.
Közelítsünk a budai palotanegyedhez, hiszen jól emlékezhetünk a Dísz tér 1. szám alatt található piachoz, amely évtizedekig rombolta a látogatók esztétikai érzékét, már aki rendelkezett ilyesmivel. Itt állt anno a Vöröskereszt Egylet egykori épülete, amely már javában épül, hamarosan el is készül. Ehhez kapcsolódik a szomszédos Batthyány-palota, ahol részleges műemléki felújításra kerül sor. A szovjet ostrom idején megsérült főúri lakot 1951-1953-ban az eredeti barokk terveknek megfelelően állították helyre, isteni szerencse, hogy nem tették ezt is a földdel egyenlővé a munkás-paraszt szövetség jegyében.
Srégen szemben pedig ott áll az egykori Honvéd Főparancsnokság torzója, amely szintén méltatlan múlttal rendelkezik az 1990 előtti időszakból. Az ezredforduló után tervpályázatot írtak ki, amely szerint a torzóra egy szürreálisan modern ráépítést álmodtak. Ez kábé akkora stílus blaszfémia, mintha a leégett Notre-Damot felhőkarcolóvá alakítanák. 2014-ig felújították a torzót, ma pedig már a lerombolt emeletek újjáépítése zajlik.
Lovarda
A Honvéd Főparancsnoksághoz csatlakozott korábbi épület volt a Honvédelmi Minisztérium székhelye, ami szintén megsemmisült a háborúban. Ezt nem fogják visszaállítani, de felhúznak ide is egy épületet, hogy ne árválkodjon magában a főparancsnokság épülete, hiszen akkor oldalról lezáratlan maradna.
Haladjunk tovább a palota felé, ahol a Karmelita kolostorral és a Sándor-palotával szemben egy lezárt romkertet láthatunk: itt a József Főhercegi Palota állt, amelyet az elvtársak szintén megsemmisítettek anno a Szent György téren. A palota a XVIII. század végén épült klasszicista stílusban, 1902-ben historizáló stílusban átépítették, a mostani új ingatlanban majd irodafunkció kap helyet. Emellett főhercegi palotához tartozó kert és a neoreneszánsz stílusban épült egykori istálló is újjászületik.
Még számos fejlesztés fog történni, kezdve a Fehérvári Rondella megújulásától addig, hogy kibővül a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épülete, illetve helyreállítják utóbbi tornyát, amelyet még 1945-ben felrobbantottak. Még érdekes volna a Mária Magdolna-templom helyreállítása, amely a 13. században épült gótikus stílusban, a háborúban szintén találatot kapott, majd jött Rákosi Mihály, és mára csupán a tornya maradt meg.
Budavári Palota
