A közel 250 éves veszprémi Érseki Palota belső tereit a veszprémi várnegyed megújításának részeként állítják helyre. Nemrég befejeződött a fal- és mennyezetképek restaurálása a díszteremben, így Közép-Európa egyik kiemelkedő barokk festőjének, Johann Ignaz Cimbalnak az alkotásait közel eredeti pompájukban csodálhatják meg az érdeklődők ezen a hétvégén.
Az Érseki Palota ahogy az elmúlt évszázadokban, úgy ezután is elsősorban egyházkormányzati funkciókat lát majd el, egyes tereit és kertjét vezetett sétákon lehet majd látogatni. A palota dísztermét és további különleges tereit Szent Mihály-nap alkalmából azonban már idén – szeptember 28-án és 29-én –megnyitja a nagyközönség előtt a Veszprémi Főegyházmegye.
A Várhegynek ezen a részén már a középkor óta püspöki palota állt, ám a török támadások miatt a püspöki rezidenciát Sümegre tették át, a veszprémi vár pedig csak a 18. században nyerte vissza korábbi szerepét. Ekkor építették újjá a Szent Mihály Főszékesegyházat, és ekkor épült meg Koller Ignác, akkori főpásztor megbízásából az új püspöki palota is, amelynek dekorációján a korszak kiemelkedő mesterei dolgoztak.
Egyikük Johann Ignaz Cimbal bécsi festő, akinek alkotásait számos hazai, ausztriai és csehországi barokk templomban és kolostorban megtaláljuk. A veszprémi Érseki Palota dísztermének 1770-es években készített festése nemcsak azért emelkedik ki életművéből, mert különösen jó állapotban maradt meg, hanem azért is, mert Cimbalnak ez az egyetlen világi témájú alkotása – amely ráadásul több, megfejtésre váró rejtélyt is tartogatott a szakembereknek.
A mennyezetkép – amelyen a csillagjegyek és az időjárás szimbólumai is láthatók – ugyanis nemcsak dekoráció, több jelentésrétege is van, a festményt akár antik mitológiai utalásokba rejtett püspöki hitvallásként is lehet értelmezni. Az alkotásnak ugyanakkor nemcsak a jelentése okozott fejtörést, Cimbal festéstechnikája is váratlan feladat elé állította a restaurátorokat.
A díszterem így ma már valóban lenyűgöző látványt nyújt: a barokk falképek a mennyezetképre irányítják a terembe lépők figyelmét, ugyanakkor hagyják érvényesülni azt a páratlan panorámát is, amely a város fölé magasodó erkélyről nyílik.
