A Gensler még 2020-ban indította el első City Pulse kutatását a globális világjárvány idején a központi üzleti negyedek jövőjét tanulmányozva. Majd 2021-ben és 2023-ban átfogóbb felméréssel folytatták a kutatást, amelynek eredményeit idén publikálták. A jelentés bemutatja, hogy 2021 és 2023 között 15 világvárosban hogyan változott a metropoliszok megítélése, vagyis a pandémia lecsengése után hogyan próbálják a települések megőrizni az életképességüket. Úgy tűnik, hogy szó sincs arról, hogy az emberek menekülnének a sűrű nagyvárosokból.
A középkori bubópestistől az 1918-19-es spanyol nátháig a világjárványok nem csak tragikus időket jelentettek az emberek számára, hanem egyben az újjászületés szimbólumaivá is váltak. Hiszen a járványok lecsengése után ismét felvirágzott a városi lét, sőt, újult erővel népesítették be a településeket. A 2020-ban megjelenő COVID után szintén egy ilyen pillanat szemtanúi lehetünk, ezért a hosszú lezárások és fájdalmas veszteségek után érdemes megfigyelni, hogy a nagyvárosok hogyan virágoznak fel ismét.
Úgy tűnik, hogy a történelem ezúttal ismétli önmagát, hiszen ismét egyre optimistábbak a nagyvárosok lakói. A Gensler felmérése szerint a válaszadóknál a költözni vágyók 73%-szeretne valamilyen városba települni, míg jóval kevesebben szeretnének külvárosba vagy vidékre költözni. A legnépszerűbb úti cél a metropoliszok, ami azt jelzi, hogy a pandémia idején megjelenő társadalmi távolságtartással szemben ma már a városi sűrűség a vonzó. Vagyis ahogy a történelem már korábban is megmutatta, a városok fellendülnek a világjárványok után, és úgy tűnik, hogy ez alól az elmúlt évek közegészségügyi válsága sem kivétel.
Ez a változás nálunk is megfigyelhető tendencia volt, hiszen 2020-ban, aki tehette, agglomerációs zöld övezetbe költözött, most pedig egyre többen térnének vissza Budapestre. A főváros lakossága 2020-ban majdnem 13 ezer fővel csökkent, és a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek 2021 januárjában mint egy évvel azelőtt. Az ingatlan.com 2021-es elemzése szerint a legnagyobb népességnövekedést elérő települések között fölényben voltak a fővároshoz közeli, vagyis a budapesti agglomerációba tartozó települések.
Az utóbbi időben azonban fordult a kocka, és bővült az agglomerációs ingatlankínálat. Ennek egyik oka, hogy ezzel az életformával nem minden kiköltöző tudott megbarátkozni. A legnagyobb problémát az ingázás, az autózás és a tömegközlekedés jelenti. Az ingázás a forgalom és a dugók miatt egyre fárasztóbb és egyre több időt vesz igénybe, ráadásul az emelkedő üzemanyagárak miatt egyre költségesebb is.
Bezárkóztak, majd nyitottak
A COVID-19 világjárvány kezdetén a nagyvárosok bezárkóztak, sok üzlet, vendéglátóipari egység tönkrement, sőt, egyes településeken kijárási tilalmat is bevezettek némely időszakokban. Emellett a bűnözés intenzitása számos településen erősödött, különösen ott, ahol a hátrányos helyzetűek, marginális társadalmi rétegek aránya eleve nagyobb volt.
A Gensler adatai most azt mutatják, hogy a válaszadók közvetlen városi környezetükről alkotott véleménye pozitív iránya változott. A felmérésben részt vett 15 város lakói a legutóbbi 2023-as felmérés során pozitívabban vélekedtek a lakónegyedükről és általában a városukról, mint 2021-ben. Tavaly többen gondolták úgy, hogy a környékük tiszta (65% 2023-ban – 60% 2021-ben) és barátságos (63% 2023-ban – 55 % 2021-ben), mint három évvel ezelőtt. Több válaszadó (60% 2023-ban – 52% 2021-ben) érzi úgy, hogy a környékük többgenerációs lakhatási lehetőséget kínál, vagyis a közbiztonságot megfelelően találják, így akár kisgyerekes családoknak is kedvező lehet. Ezenkívül a városi lakosok 49%-a úgy érzi, hogy a környékük a gyalogosokat részesíti előnyben az autókkal szemben, míg 2021-ben ez az arány még csak 40% volt.
A városok pozitív jövőképére vonatkozó optimizmus 14%-ponttal javult, ami az egyik legnagyobb változás a tanulmány egészét tekintve. Az optimizmus különösen nagy a fiatalabb lakosok körében. Az Y-generációs válaszadók 70%-a (14%-os növekedés 2021-hez képest) és a Z generációs megkérdezettek 62%-a (18%-os növekedés) úgy érzi, hogy van jövője annak a városnak, ahol maga is él.
Ráadásul a városlakók aktívan szeretnének bekapcsolódni a települések jövőjének alakításába, formálásába. A válaszadók 35%-a nyilatkozott úgy, hogy részt vesz a közösségi tervezési döntésekben, szemben a 2021-es 24%-kal. Összességében a városok vonzereje – és az általuk kínált kapcsolatok, kulturális-szórakoztatási programok és karrierlehetőségek – továbbra is erős, vagyis egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy az emberek menekülnének a metropoliszokból.
A felmérést 2021. szeptember-október és 2023. május-június között bonyolították le. A 2021-es felmérésben 15 város 7500 lakója vett részt, a 2023-as felmérésben 53 város 26 ezer lakosát kérdezték meg. Mindkét alkalommal 15 város szerepelt: Atlanta, Austin, Charlotte, Chicago, Denver, London, Los Angeles, Mexikóváros, New York, Párizs, San Francisco, Seattle, Sanghaj, Szingapúr és Toronto.
Fotók: Getty Images
