
A 15 perces város forradalmi várostervezési koncepcióját egy francia-kolumbiai tudós, Carlos Moreno dolgozta ki 2016-ban az előző évi párizsi éghajlat-változási konferenciát követően, mint az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni küzdelem keretét. A Clarence Perry amerikai tervező által az 1920-as években kidolgozott „szomszédsági egységek” (neighbourhood units) gondolatának egyfajta továbbfejlesztése.
A koncepció szöges ellentétben áll az elmúlt évszázadban uralkodó várostervezési paradigmákkal, amelyek szerint a lakóövezetek elkülönülnek az üzleti, kereskedelmi, ipari és szórakoztató területektől. Középpontjában olyan önellátó városrészek létrehozása áll, ahol a lakosok az otthonuktól 15 perces sétával vagy kerékpárral elérhetik a mindennapi szükségleteiket. Minden „mini-városnak” volna saját irodanegyede, sportlétesítményei, kávézói, éttermei, egészségügyi intézményei, iskolái, zöldterületei és kulturális központjai. A vízió a többségnek az élhető város, míg egyeseknek a zsarnoki börtön szinonimája, írja a Property/Facility Management Blog.
A COVID-járvány után még inkább népszerű elképzelés az emberek életminőségének javítását, a fenntartható közlekedést, a helyi közösségi elkötelezettség fokozását és a városi területek élhetőségét célozza meg. Kidolgozása során az infrastruktúra fejlesztése, az urbanisztikai tervezés, a közlekedési rendszerek kialakítása és a kormányzati, különösen a sürgősségi szolgáltatások bővítése egyaránt fontos szerepet játszanak. A gyakorlatot alkalmazták már többek között Párizs (ahol a város kiadásainak 10%-át a városrészek szintjén zajló részvételi költségvetési folyamatok határozzák meg), London vagy Milánó egyes negyedeiben. Több budapesti terület is jó adottságokkal rendelkezik, például a Margit körút vagy a Bartók-negyed, de ilyennek tekinthető az épülő BudaPart, sőt, olyan nézet is van, hogy a belvárosban már meg is valósult.
Hogy jön ide az irodaház?
A témáról nemrég jelent meg egy igen érdekes írás a Facilities Management Journal honlapján, amely a létesítménygazdálkodók oldaláról közelíti meg a kérdést. Szerzője szerint fontos, hogy az épületek üzemeltetésének optimalizálására törekvő létesítménygazdák nyitottak maradjanak a 15 perces városok gondolata iránt, mert ez növeli a működési hatékonyságot és a bérlői elégedettséget helyezi előtérbe. A helyi szolgáltatásokkal való szorosabb kapcsolat elősegítésével a létesítmények üzemeltetői úgy alakíthatják ki az épület szolgáltatásait, hogy azok már ne csak a bérlők igényeinek feleljenek meg hanem a víziónak megfelelő városi életmód által hangsúlyozott kényelemnek és elérhetőségnek is, olvasható a BIG-HAUSE Facility Management blogcikkében.
Ebben a paradigmaváltásban a közlekedés és a parkolás tervezése kerül a középpontba. A személygépkocsikra való rászorultság csökkenésével a tulajdonosok és a property managerek újragondolhatják a parkolóhely-igényeket és beruházhatnak az alternatív közlekedési a lehetőségekbe és kerékpárosbarát infrastruktúrába.
Az ingatlanért felelős szakemberek egyre jelentősebb szerepet játszanak majd az épületek üzemeltetésének a 15 perces városok környezetvédelmi céljaihoz való igazításában azáltal, hogy a környezetbarát életmódot népszerűsítik, zöld kezdeményezéseket hajtanak végre, és hozzájárulnak egy rugalmasabb városi környezet kialakításához. A közösségi integráció kulcsfontosságú lesz, és a property managerek a helyi vállalkozásokkal való együttműködésre és a közösségi eseményeken való részvételre törekednek, hogy elősegítsék az összetartozás érzését. Ez javítani fogja az épület szerepét a tágabb városi kontextusban, ugyanakkor az összekapcsolt terület létfontosságú részeként is megalapozza azt.
A változó városi trendekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen. A 15 perces városok témájában jártas FM-ek a változó életstílus preferenciákhoz igazíthatják az épület létesítményeit és szolgáltatásait, biztosítva az ingatlan hosszú távú fontosságát, jelentőségét és vonzerejét. Ez azt is jelenti, hogy jól tájékozottak maradnak a várostervezési előírások lehetséges változásairól, biztosítva, hogy épületeik megfeleljenek a folyamatosan fejlődő szabványoknak, amelyek szükségesek a szélesebb körű városfejlesztési célok eléréséhez.

Mit tegyen a facility menedzser?
A facility managereknek együtt kell működniük városfejlesztési szakemberekkel és tervezőkkel annak érdekében, hogy az irodaházak környezete alkalmas legyen a gyalogos és kerékpáros közlekedésre. Ez magában foglalhatja a kerékpártárolók és zuhanyzók kialakítását, valamint az utcakép és közterületek tervezését is. (Az International Workspace Group egyik felmérése például kimutatta, hogy a munkavállalók 77%-a szeretne az otthonához közelebbi munkahelyen dolgozni.)
Fontos, hogy az irodaházak környezetében megfelelő szolgáltatások és kiskereskedelmi egységek legyenek elérhetőek, hogy a dolgozók ne kelljen messzire menniük a mindennapi szükségleteik kielégítéséhez. A fenntartható épületgazdálkodásnak kiemelt szerepe van az irodaházak környezetbarát működtetésében. A facility managereknek elő kell segíteniük az energiatakarékos megoldásokat, a hulladékcsökkentést és a zöldfelületek növelését az irodaházak területén.
Az irodaházakban megfelelő közösségi terek kialakítása és karbantartása segíti az emberek közötti kapcsolatokat és a munkahelyi közösségépítést, amely hozzájárul az egészséges, aktív városi élethez. A modern technológia lehetőségei segíthetnek az irodaházak hatékonyabb működtetésében és a felhasználói élmény javításában. A facility managereknek ki kell használniuk az okos technológiák adta lehetőségeket a közlekedési rendszerek, a biztonsági rendszerek és az energiahatékonysági megoldások terén.
„Ez az ötlet nem egy trend vagy hóbort. Ez egy valódi, stratégiai megközelítés a facility managerek számára, hogy sikeresen navigálhassanak a városi élet jövőjében” – zárta gondolait William Poole-Wilson, a hivatkozott FMJ-cikk szerzője.
Fotó: Getty Images