Igencsak felkorbácsolta az indulatokat a Rákosrendezőre tervezett nagyszabású városfejlesztési projekt, amelyet a köznyelv az Egyesült Arab Emirátusokból érkező és Dubajban is fejlesztő befektetők miatt mini-Dubajnak nevezett el. Még nem sok mindent tudunk a projektről, de már mindenki felhőkarcolókat vízionál, a főváros aláírásokat gyűjt. Nem érdemes fölöslegesen a homályban tapogatózni, de azért érdekességképpen összegyűjtöttünk néhány fővárosi városnegyed-fejlesztési tervet, amelyek végül nem valósultak meg vagy egészen más tartalommal épültek fel.
A hatalmas városfejlesztési projektek többnyire akkor kerülnek napirendre, amikor prosperál a világgazdaság, szárnyal az ingatlanpiac, ömlik a pénz a szektorba és a hitelkamatok nagyon alacsonyak. Ilyenkor grandiózus tervek születnek, de mikor ezek elkezdenek megvalósulni vagy éppen egy-két fázis már elkészül, érkezik a fekete leves, a ciklus és a világgazdaság lefelé indul, nőnek a kamatok és az infláció, többek között a FED kamatot emel, visszaesik a fogyasztás, és máris elromlik a hangulat.
Ekkor megáll az élet az építkezéseken, a daruból kiszáll a gépkezelő, ott maradnak a torzók vagy éppen módosítják a bankok a projektszerződéseket, így a fejlesztőnek esélye sincs, hogy elinduljon a beruházás vagy éppen a teljes tervet megvalósítsa. A bukások jelentős része pedig színtiszta ideológiai harc következménye, amikor az éppen nem hatalmi pozícióban lévő politikai fél aláírásokat gyűjt, felkorbácsolja a társadalmi indulatokat, és sikeresen megakasztja az adott projektet. Sok esetben fogalmunk sincs, hogy a megépült gigaberuházás szolgálta volna-e a társadalom széles rétegeit, vagy csupán elszigetelve kirakatként díszelgett volna egy-egy új várossziget Budapest szövetében.
1. Park City
2009-ben jelentették be, hogy 2010-től 250 millió eurós beruházásban új városnegyed épül Újpalotán, az 50 hektáros területre 2800 lakást, kereskedelmi, szociális és rekreációs célú létesítményeket, sportpályákat, közparkokat és infoparkot terveztek. Az amerikai Manor Group magyarországi leányvállalata, az Amerikai Ház projektje a Rákospalotai határút, a Szentmihályi út, az Újpalotai lakótelep és a Késmárk utcai telephelyek közötti területen, az M3-as autópálya és a M0-ás körgyűrű újpalotai szakaszának közelében valósult volna meg.
A projekt a 21. század igényeire szabottan egyszerre lett volna lakótér, munkahely és rekreációs zöldterület. Az agglomerációból visszaáramló felső-középosztályt célozták meg. 20 hektárnyi felületen pedig infoparkot fejlesztettek volna, ahol 105 ezer m2-nyi irodaterület jött volna létre. A fenntarthatóság jegyében a környezetbarát, energiatakarékos technológiát a geotermikus fűtési rendszer, a napelemes térvilágítás és a technopark hulladékhőjéből származó melegvíz-előállítás jelentette volna. A projekt 2010-től kezdődően 4-5 ütemben épült volna meg, a fejlesztés 2015-17-ig tartott volna. Ez már akkor egy hihetetlen modern és fenntartható projekt lett volna, kár érte.
2. Csepeli Manhattan
A csepeli városvezetés még 2000-ben osztotta meg az ötletét, hogy a sziget északi részén egy 186 hektáros területen új városrészt építsenek, ahol magasházak is helyet kaphatnának, a szlengben csak csepeli Manhattannek nevezett fejlesztési terület kulturális, sport- és szabadidőközponttal egészült volna ki. A csepeli önkormányzat 2006-ban 82 hektárt adott el mintegy 10 milliárd forintért a Fadesa-nak, amely a főváros utolsó nagyméretű, egybefüggő, beépíthető szűz területe volt.
Nehéz feladatnak bizonyult, hogy összehangolják a főváros parkosításra, olimpiai falura és infrastrukturális beruházásokra vonatkozó terveit, Csepel városfejlesztési elképzeléseit és a Fadesa befektetői érdekeit. A negyed 14 ezer lakást, 600 ezer m2-nyi irodát és 200 ezer m2-nyi kereskedelmi területet is magában foglalt volna, többek között toronyházakat is építettek volna, ami szintén óriási vitákat generált építész körökben. Mindemellett az új városnegyedet össze kellett volna kapcsolni a fővárossal híd-, alagút- és gyorsvasútfejlesztések révén. A beruházó nem kapta meg az engedélyeket, a budapesti Manhattan-terv pedig ismét csak álom maradt, az anyacég csődbe ment.
3. Kormányzati Negyed
Már a rendszerváltás óta tervezték, hogy a Budapesten itt-ott található kormányzati épületeket egy negyedbe integrálják költséghatékonyság és egyéb praktikus tényezők jegyében. 2006 végén a Westend mögötti egykori MÁV-területet választották ki, hiszen belvárosi övezet határán áll, és a tömegközlekedés is megoldott. Később a Kengo Kuma – Janesch Péter páros 2007 augusztusában megnyerte a tervpályázatot.
Grandiózus terv bontakozott ki: többek között hátrébb vonták volna a pályaudvart, az épület fő tömege egy 400 méter hosszú, 75 méter mély és 30 méter magas hasáb lett volna, amelyet üveghomlokzati elemek és zöld növényzettel befuttatott felületek osztottak volna emberléptékű egységekre. Zöld épületekben gondolkodtak: extrém hőszigetelés, hővisszanyerő szellőztetőrendszerek, napenergia, hőszivattyú, örökzöld borostyán, vadszőlő. Majd jött a híres 2008 január 8-i bejelentés, miszerint a beruházást nem leállítják, hanem megállítják.
4. Duna City
A Duna City lett volna az Erick van Egeraat régi irodájának tervei alapján elkészülő lakónegyed fantázianeve. Az 500 ezer négyzetméter összalapterületű projekt egy 33 hektáros fejlesztési területet foglalt volna magában a Lágymányosi hídtól délre, a Kvassay út-Soroksári út-soroksári Duna-ág által határolt területen. Az egykori ferencvárosi Nagyvásártelep két ipari műemlék-épületének megtartásával exkluzív pesti városrész jött volna létre jachtkikötővel, hotelekkel, lakásokkal, kereskedelmi és szolgáltató ingatlanokkal, kulturális helyekkel és irodákkal. Mindemellett másfél kilométeres vízparti promenádot is láthattunk volna a folyóparton.
A Duna City beruházás 2006-ban bekerült a Podmaniczky Programba, azaz Budapest középtávú városfejlesztési tervébe, a beruházást 2008-ban a cannes-i MIPIM-en a világ tíz legjobb projektje közé választották. A Gropius és a Quaestor korábban már kétmilliárd forintos infrastrukturális beruházást végrehajtott a területen. Az eredeti menetrend szerint 2010-2018 valósult volna meg a projekt, de a Quaestor kálváriája pedig mindenki előtt köztudott. A gigaterv a főváros olyan gigantikus projektje lett volna, amely korszerű, mai építészetével karakterisztikusan igazi világvárossá alakította volna Budapest építészeti arculatát. Legalábbis ezt ígérték.
5. Duna Spirit
A Nagytétény környékére megálmodott „Duna Spirit” projektet 2010-ben a Cannes-i MIPIM nemzetközi ingatlan-befektetési vásáron is bemutatták. A Száraz-Rudnyánszky-kastély mellett, a 6-os főút és a Duna között található nagytétényi 32 hektáros terület 50 %-át zöldfelületként őrizték volna meg, míg a másik felére iroda- és lakófunkciót álmodtak. A valamikori dunai árterületet és a régi nagytétényi városrészt célozta meg a projekt, amely fontos összekötő kapocsként épült volna meg a fővárost délről övező elővárosok és a belső városnegyedek között.
A főtérről induló, közel 1,5 km-es Duna-parti sétány Budapesten egyedülálló módon, közvetlen kapcsolattal vált volna a város részévé. Az árvízvédelmi vonal felett épített sétány tájépítészeti elemei a városrész funkcióinak megfelelőn tagolták volna a teljes partot. A Duna Spirit Irodapark a város kapujában, jól tervezett, vonzó zöld környezetben Budapest déli tudásközpontja lett volna. A mintegy 100.000 m2 bruttó területen elhelyezkedő irodanegyedet egy nagy kiterjedésű zöld közpark mellé tervezték.
Fotó: Getty Images – illusztráció – Manhattan
